FLIR Report Studio‎

Felhasználói kézikönyv

FLIR Report Studio‎

1.3

1  Jogi nyilatkozat

1.1  Jogi nyilatkozat

A FLIR Systems által gyártott összes termékre az eredeti vásárlástól számított egy (1) év garancia van a hibás anyagra és gyártásra vonatkozóan, feltéve, hogy a terméket rendeltetésszerűen, valamint a FLIR Systems előírásainak megfelelően tárolták, használták és szervizelték.
A nem FLIR Systems gyártmányú, azonban a FLIR Systems által forgalmazott rendszerek részeként kapható termékekre vonatkozóan kizárólag az adott termék forgalmazóját terheli jótállási kötelezettség. A FLIR Systems semmilyen felelősséget nem vállal az ilyen termékekért.
A jótállás hatálya kizárólag az eredeti vásárlóra terjed ki, át nem ruházható. Ez nem vonatkozik az olyan termékekre, amelyeket nem rendeltetésszerűen vagy hanyagul használnak, amelyeket baleset ér, vagy rendellenes üzemi feltételek között használnak. Az elhasználódó alkatrészekre jótállás nem vonatkozik.
A termék jótállás hatálya alá tartozó meghibásodása esetén a további károsodás megelőzése érdekében a termék nem használható tovább. A vásárló köteles a meghibásodást késedelem nélkül jelenteni a FLIR Systems részére, ellenkező esetben a jótállás nem érvényes.
A FLIR Systems lehetőségével választása szerint díjmentesen megjavítja vagy kicseréli a meghibásodott terméket, amennyiben vizsgálat során anyag- vagy gyártási hibát állapítanak meg, és amennyiben a terméket az egyéves időszakon belül visszajuttatják a FLIR Systems részére.
A FLIR Systems a fentieken kívül nem vállal egyéb felelősséget vagy kötelezettséget.
Egyéb ebből eredő vagy ebbe beleértett garanciális kötelezettség nem áll fenn. A FLIR Systems kifejezetten elhárítja az eladhatósággal és adott célra való alkalmassággal kapcsolatos garanciális igényeket.
A FLIR Systems nem vállal felelősséget semmilyen közvetlen, közvetett, különleges, véletlenszerű vagy következményes veszteségért vagy kárért, akár szerződésen, szerződésen kívüli károkozáson vagy más jogintézményen alapul.
A jelen jótállásra a svéd jog irányadó.
A jelen jótállás alapján vagy a jótállással kapcsolatban felmerülő bármilyen jogvitát vagy követelést választottbírósági úton kell rendezni a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézetének szabályzatával összhangban. A választottbírósági eljárás helye Stockholm. A választottbírósági eljárás nyelve angol.

1.2  Használati statisztika

A FLIR Systems fenntartja a jogot, hogy anonim használati statisztikát gyűjtsön a szoftverek és szolgáltatások minőségének fenntartása és javítása érdekében.

1.3  A beállításkulcs változásai

Az HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Control\Lsa\LmCompatibilityLevel beállításkulcs automatikusan 2 értékűre változik, ha a FLIR Camera Monitor szolgáltatás észleli, hogy USB-kábellel FLIR kamerát csatlakoztattak a számítógéphez. A módosítás csak akkor történik meg, ha a kameraeszköz a hálózati bejelentkezéseket támogató távoli hálózati szolgáltatást valósít meg.

1.4  Szerzői jogok

© 2016, FLIR Systems, Inc. Minden jog fenntartva. Tilos a szoftver bármely részét (a forráskódot is beleértve) a FLIR Systems előzetes írásos engedélye nélkül bármilyen formában vagy módon másolni, továbbítani, átírni, illetve bármilyen nyelvre vagy számítógépes nyelvre lefordítani, legyen az elektronikus, mágneses, optikai, manuális vagy egyéb mód.
A dokumentáció sem egészében, sem részben nem másolható, fénymásolható, sokszorosítható, fordítható, illetve továbbítható semmilyen elektronikus médiumon keresztül vagy gép által olvasható módon a FLIR Systems előzetes írásos engedélye nélkül.
Az itt említett termékeken megjelenő nevek és jelzések a FLIR Systems és/vagy leányvállalatai tulajdonában lévő bejegyzett védjegyek vagy védjegyek. Minden itt hivatkozott védjegy, terméknév vagy cégnév azonosításra használt, és azok megfelelő jogtulajdonosait illetik.

1.5  Minőségbiztosítás

Az ezen termékek fejlesztésénél és gyártásánál alkalmazott minőségbiztosítási rendszer az ISO 9001 szabvány szerinti tanúsítvánnyal rendelkezik.
A FLIR Systems a folyamatos fejlesztés elkötelezett híve; ennek megfelelően fenntartjuk a jogot bármely termék előzetes bejelentés nélküli módosítására és továbbfejlesztésére.

2  Felhasználói információk

2.1  Felhasználói fórumok

Felhasználói fórumainkon a világ különböző részén tevékenykedő termográfiai szakemberekkel oszthatja meg ötleteit, problémáit és infravörös fényképezéssel kapcsolatos tippjeit. A fórumok a következő webhelyen érhetők el:
http://forum.infraredtraining.com/

2.2  Képzés

Az infravörös technikával kapcsolatos képzésről a következő webhelyen talál további információkat:

2.3  Dokumentációfrissítések

Kézikönyveinket évente többször is frissítjük, és a termékekre vonatkozó alapvető fontosságú változásokról szóló értesítéseket is rendszeresen közzéteszünk.
A legújabb kézikönyvek, kézikönyvfordítások és értesítések eléréséhez tekintse meg a Download lapot az alábbi weboldalon:
Az online regisztráció csupán pár percet vesz igénybe. A letöltések között megtalálja egyéb termékeink legújabb kézikönyveit, illetve korábbi és kivont termékeink kézikönyveit is.

2.4  Szoftverfrissítések

A FLIR Systems rendszeres időközönként szoftverfrissítéseket bocsát ki; a szoftvert a frissítési szolgáltatás segítségével frissítheti. A frissítési szolgáltatás, a szoftvertől függően, az alábbi helyek egyikén, vagy mindkét helyen érhető el:
  • Start > FLIR Systems > [Szoftver] > Frissítések keresése.
  • Súgó > Frissítések keresése.

2.5  Fontos megjegyzés erről a kézikönyvről

A FLIR Systems általános kézikönyveket tesz közzé, melyek egy-egy szoftvercsomag számos szoftver-változatára vonatkoznak.
Ez azt jelenti, hogy a jelen kézikönyv olyan leírásokat és magyarázatokat is tartalmazhat, amelyek nem vonatkoznak az Ön szoftverének típusára.

2.6  Kiegészítő információk a licenchez

A szoftver licencenként két eszközön telepíthető, aktiválható és használható; például egy laptopon a helyi adatgyűjtéshez, és egy asztali számítógépen az irodában történő elemzéshez.

3  Segítségnyújtás

Graphic

3.1  Általános

Az ügyfélszolgálat igénybe vételéhez látogasson el a következő weboldalra:

3.2  Kérdések küldése

Regisztrált felhasználóink kérdéseket küldhetnek a műszaki támogatást nyújtó csapatnak. Az on-line regisztráció mindössze néhány percet vesz igénybe. A korábban feltett kérdések és az azokra adott válaszok gyűjteményében regisztráció nélkül is végezhet keresést.
Ha kérdést kíván feltenni, győződjön meg arról, hogy rendelkezésére állnak a következő adatok:
  • A kamera típusa
  • A kamera sorozatszáma
  • A kamera és az Ön készüléke közötti kommunikációs protokoll vagy mód (például SD-kártyaolvasó, HDMI, Ethernet, USB vagy FireWire)
  • A készülék típusa (PC/Mac/iPhone/iPad/Android készülék stb.)
  • Bármilyen FLIR Systems program verziója
  • A kézikönyv teljes címe, kiadványszáma és revíziós száma

3.3  Letöltések

Az ügyfélszolgálat honlapján az alábbiakat is letöltheti, ha elérhetők terméke számára:
  • Készülékszoftver frissítés infravörös kamerájához
  • Programfrissítés PC/Mac szoftvereihez
  • PC/Mac szoftverek ingyenes és próbaverziói
  • Felhasználói dokumentáció a jelenlegi, elavult és korábbi termékekhez.
  • Műszaki rajzok (*.dxf és *.pdf formátumban).
  • Cad adattípusok (*.stp formátumban).
  • Az alkalmazással kapcsolatos beszámolókat.
  • Műszaki adatlapok.
  • Termékkatalógusok.

4  Bevezetés

Graphic
A FLIR Report Studio szoftvercsomag segítségével pillanatok alatt hozhat létre felügyeleti jelentéseket.
A FLIR Report Studio alkalmazással többek között a következőket végezheti el:
  • Képek importálása a kamerából a számítógépre.
  • Mérőeszközök hozzáadása, áthelyezése és átméretezése bármilyen infravörös képen.
  • Microsoft Word és PDF jelentések készítése a kiválasztott képekkel.
  • Fejlécek, láblécek és emblémák hozzáadása a jelentésekhez.
  • Hozza létre saját jelentéssablonját.

5  Telepítés

5.1  Rendszerkövetelmények

5.1.1  Operációs rendszer

A FLIR Report Studio a következő operációs rendszerek esetén támogatja az USB 2.0 és 3.0 kommunikációt:
  • Microsoft Windows 7, 32 bites
  • Microsoft Windows 7, 64 bites
  • Microsoft Windows 8, 32 bites
  • Microsoft Windows 8, 64 bites
  • Microsoft Windows 10, 32 bites
  • Microsoft Windows 10, 64 bites

5.1.2  Hardver

  • Személyi számítógép 2 GHz órajelű, kétmagos processzorral.
  • Minimum 4 GB RAM (8 GB ajánlott)
  • 128 GB merevlemez legalább 15 GB szabad tárterülettel
  • DVD-ROM meghajtó
  • DirectX 9 grafika támogatása a következővel:
    • WDDM-illesztőprogram
    • 128 MB grafikus memória (legalább)
    • Pixel Shader 2.0 a hardverben
    • 32 bit/képpont
  • SVGA (1024 × 768 vagy nagyobb felbontású) monitor
  • Internet-hozzáférés (díjköteles lehet)
  • Hangkimenet
  • Billentyűzet és egér, illetve kompatibilis mutatóeszköz

5.2  A FLIR Report Studio‎ telepítése

5.2.1  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

6  A licencek kezelése

6.1  A licenc aktiválása

6.1.1  Általános

A FLIR Report Studio első megnyitásakor az alábbi lehetőségek közül választhat:
  • A FLIR Report Studio internetes aktiválása
  • A FLIR Report Studio e-mailen keresztül történő aktiválása
  • A FLIR Report Studio megvásárlása; regisztráció a sorozatszám alapján
  • A FLIR Report Studio ingyenes használata a kipróbálási időszak alatt.

6.1.2  Ábra

Graphic

Ábra 6.1  Aktivációs párbeszédpanel

6.1.3  A FLIR Report Studio‎ internetes aktiválása

6.1.4  A FLIR Report Studio‎ e-mailen keresztül történő aktiválása

6.1.5  A FLIR Report Studio‎ aktiválása internetkapcsolat nélküli számítógépen

Ha a számítógépe nem rendelkezik internetkapcsolattal, a feloldókulcsot egy másik számítógépről e-mailben kérvényezheti.

6.2  A licenc más számítógépre történő továbbítása

6.2.1  Általános

A licencet másik számítógépen is használhatja, feltéve, hogy ezzel nem lépi túl a megvásárolt licencek számát.
Így például a szoftvert a laptopján és az asztali számítógépén is használhatja.

6.2.2  Ábra

Graphic

Ábra 6.5  A licencmegjelenítő (a kép csak tájékoztató jellegű)

6.2.3  Művelet

6.3  További szoftvermodulok aktiválása

6.3.1  Általános

Egyes szoftverekhez a FLIR Systems további modulokat is kínál. A modul használata előtt először aktiválnia kell.

6.3.2  Ábra

Graphic

Ábra 6.6  A licencmegjelenítő, benne az elérhető szoftvermodulokkal (a kép csak tájékoztató jellegű).

6.3.3  Művelet

7  Bejelentkezés

7.1  Általános

A FLIR Report Studio első elindításakor be kell jelentkeznie egy FLIR ügyfélszolgálati fiókba. Ha már rendelkezik FLIR ügyfélszolgálati fiókkal, használhatja annak bejelentkezési adatait.
  • A számítógépen való bejelentkezéshez internetkapcsolat szükséges.
  • Ha nem jelentkezett ki, nem szükséges újból bejelentkeznie a FLIR Report Studio használatához.

7.2  Bejelentkezési eljárás

Kövesse az alábbi eljárást:

7.3  Kijelentkezés

Normál esetben nem szükséges kijelentkeznie. Ha kijelentkezik, a FLIR Report Studio elindításához ismét be kell jelentkeznie.

Kövesse az alábbi eljárást:

8  Munkafolyamat

8.1  Általános

Az infravörös vizsgálat elemei meghatározott sorrendet követnek. Az alábbi fejezet az infravörös vizsgálat szokásos menetét mutatja be.

9  Infravörös jelentések készítése

9.1  Általános

A FLIR Report Studio varázsló segítségével könnyedén és hatékonyan hozhat létre jelentéseket. Használatával még a létrehozás előtt finomíthatja és módosíthatja a jelentéseket. Különböző jelentéssablonok közül választhat, képeket adhat hozzá, majd szerkesztheti és fel-le mozgathatja azokat, valamint olyan jelentéstulajdonságokat adhat a jelentéshez, mint például az ügyféladatok, vagy a vizsgálattal kapcsolatos adatok.
Jelentést a FLIR Report Studio varázsló használatával hozhat létre a legegyszerűbben. Objektumok 12.2 A jelentésben található objektumok kezelése fejezetben ismertetett módon történő hozzáadásával és eltávolításával, valamint az objektumok tulajdonságainak módosításával azonban egy üres Microsoft Word dokumentumból is létrehozhatja jelentését.

9.2  Jelentéstípusok

A FLIR Report Studio varázsló használatával a következő jelentéstípusokat hozhatja létre:
A FLIR Report Studio szoftverben számos jelentéssablon található. Ezenfelül saját jelentéssablont is készíthet, lásd: 13 Jelentéssablonok létrehozása.

9.3  A FLIR Report Studio‎ varázsló képernyőjének elemei

9.3.1  Sablon ablak

9.3.1.1  Ábra

Graphic

9.3.1.2  Magyarázat

9.3.2  Kép ablak

9.3.2.1  Ábra

Graphic

9.3.2.2  Magyarázat

9.3.3.1  Fájl menü

A Fájl menü az alábbi parancsokat tartalmazza:
  • Munkamenet mentése. Erre a gombra kattintva mentheti a munkamenetet. További információk: 9.5 Munkamenet mentése.
  • Munkamenet betöltése. Erre a gombra kattintva töltheti be a munkamenetet. További információk: 9.5 Munkamenet mentése.
  • Kilépés. Erre a gombra kattintva léphet ki a FLIR Report Studio varázslóból. Ezzel bezárja az alkalmazást, és minden el nem mentett munka elveszik.

9.3.3.2  Opciók menü

Az Opciók menü az alábbi parancsokat tartalmazza:

9.3.3.3  Súgó menü

A Súgó menü az alábbi parancsokat tartalmazza:
  • Dokumentáció. Az interneten található legújabb súgófájlok megtekintéséhez kattintson a gombra, majd válassza az Online lehetőséget, vagy a számítógépére telepített súgófájlok megnyitásához kattintson a gombra, majd válassza az Offline lehetőséget.
  • FLIR Store. Erre a gombra kattintva nyithatja meg a FLIR Store weboldalát.
  • FLIR Support Center. Erre a gombra kattintva nyithatja meg a FLIR támogatási központot.
  • Licencinformációk. Erre a gombra kattintva jelenítheti meg a License Viewert.
  • FLIR licenc érvényesítése. (Csak abban az esetben érhető el, ha még nem aktiválta FLIR Report Studio-licencét.) Erre a gombra kattintva nyithatja meg az aktiválás párbeszédpaneljét. További tudnivalók: 6 A licencek kezelése.
  • Frissítések keresése. Erre a gombra kattintva kereshet szoftverfrissítéseket. További tudnivalók: 15 Szoftverfrissítés.
  • Névjegy. Erre a gombra kattintva jelenítheti meg a FLIR Report Studio szoftver aktuális verzióját.

9.4  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

9.5  Munkamenet mentése

A munkamenet egy olyan módszer, amellyel menteni tudja a FLIR Report Studio varázslóban be nem fejezett jelentéseket. A FLIR Report Studio varázslójában a mentett munkamenetek betöltésére is lehetősége van, így a jelentés elkészítését bármikor folytathatja.
A FLIR Report Studio varázslóban a következőket teheti:
  • Egy munkamenet mentéséhez válassza a Fájl > Munkamenet mentése lehetőséget.
  • Egy munkamenet betöltéséhez válassza a Fájl > Munkamenet betöltése lehetőséget.

9.6  A beállítások módosítása

A FLIR Report Studio varázsló beállításainak módosítására is lehetősége van.

Kövesse az alábbi eljárást:

10  Képek importálása a kameráról

10.1  Általános

Lehetősége van a számítógéphez csatlakoztatott kamerán található képek importálására.

10.2  Az importálás folyamata

Kövesse az alábbi eljárást:

11  Képek elemzése és szerkesztése

11.1  Általános

A FLIR Report StudioImage Editor szoftver segítségével hatékonyan elemezheti és szerkesztheti az infravörös képeket.
Íme néhány azok közül a funkciók és beállítások közül, amelyekkel kísérletezhet:
  • Mérőeszközök hozzáadása.
  • Az infravörös kép beállítása.
  • A színeloszlás módosítása.
  • A színpaletta módosítása.
  • A képmód módosítása.
  • Színriasztásokkal és izotermákkal végzett műveletek.
  • A mérési paraméterek módosítása.

11.2  A Image Editor‎ szoftver indítása

A Image Editor szoftvert a FLIR Report Studio varázslóból és a FLIR Word Add-in szoftverből is elindíthatja.

11.2.1  A Image Editor‎ szoftver indítása a FLIR Report Studio‎ varázslóból

Kövesse az alábbi eljárást:

11.2.2  A Image Editor‎ szoftver indítása a FLIR Word Add-in‎ szoftverből

A Image Editor szoftvert egy szerkeszthető infravörös jelentésből is elindíthatja.

Kövesse az alábbi eljárást:

11.3  Image Editor‎ képernyőelemek

11.3.1  Ábra

Graphic

11.3.2  Magyarázat

11.4  Alapvető képszerkesztő funkciók

11.4.1  Kép elforgatása

Kövesse az alábbi eljárást:

11.4.2  Kép kivágása

Kivághat egy képet, a kivágott képet pedig az eredeti kép másolataként mentheti el.

Kövesse az alábbi eljárást:

11.5  Mérőeszközök használata

11.5.1  Általános

A hőmérséklet méréséhez egy vagy több mérőeszköz (pl. pontmérő, téglalap, kör vagy vonal) használható.
Amikor hozzáad egy mérőeszközt a képhez,a Image Editor szoftver jobb oldali paneljén megjelenik a mért hőmérséklet. A szoftver az eszköz beállításait a képfájllal együtt elmenti, a mért hőmérséklet pedig az infravörös jelentésben is megjeleníthetővé válik.

11.5.2  Mérőeszköz hozzáadása

Kövesse az alábbi eljárást:

11.5.3  Mérőeszköz mozgatása és átméretezése

Kövesse az alábbi eljárást:

11.5.4  Mérőeszköz helyi jelölőinek létrehozása

11.5.4.1  Általános

A Image Editor szoftver a mérőeszköz minden, a kamerán beállított jelölését figyelembe veszi. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a kép elemzése közben további jelölőt kell hozzáadni. Ezt helyi jelölők használatával teheti meg.

11.5.4.2  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

11.5.5  Területek számítása

11.5.5.1  Általános

A kép paraméteradataiban található távolság érték a területszámítások alapjául szolgálhat. Egy jellemző alkalmazási mód például egy nedves folt méretének meghatározása a falon.
Egy felület területének kiszámításához egy téglalap vagy egy kör mérőeszközt kell hozzáadni a képhez. A Image Editor kiszámolja a téglalap vagy a kör mérőeszköz által körbezárt területet. A számítás eredménye egy, a távolsági adaton alapuló becsült területérték.
11.5.5.1.1  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

11.5.5.1.2  Hosszúságok számítása
11.5.5.1.2.1  Általános
A kép paraméteradataiban található távolság a hosszúságszámítások alapjául szolgálhat.
Hosszúság kiszámításához egy vonal mérőeszközt kell hozzáadnia a képhez. A Image Editor a távolságadat alapján becsüli meg a vonal hosszát.
11.5.5.1.2.1.1  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

11.5.6  Különbségszámítás beállítása

11.5.6.1  Általános

A különbségszámítás a két hőmérséklet közti különbséget adja meg (delta) — például két pont, vagy egy pont és a maximum hőmérséklet a képen.

11.5.6.2  Művelet

11.5.6.2.1  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

11.5.7  Mérőeszköz törlése

Kövesse az alábbi eljárást:

11.6  Az infravörös kép beállítása

11.6.1  Általános

Az infravörös kép manuálisan vagy automatikusan is beállítható.
A Image Editor szoftverben manuálisan változtathatja a hőmérsékleti skála felső és alsó határát. Ez megkönnyíti a kép vizsgálatát. Átállíthatja például a hőmérsékleti skála értékeit a képen lévő adott objektum hőmérsékletéhez közel eső pontra. Ez lehetővé teszi az anomáliák, illetve a kép vizsgált területén lévő kisebb hőmérséklet-különbségek észlelését.
Egy kép automatikus beállítása esetén a Image Editor szoftver a képet a legjobb fényerőnek és kontrasztnak megfelelően állítja be. Ez azt jelenti, hogy a színinformációkat a program egyenletesen osztja el a kép meglévő hőmérsékletein.
Némely esetben azonban a kép olyan forró vagy hideg területeket is tartalmazhat, amelyek a vizsgált területen kívül esnek. Ilyen esetekben a kép automatikus beállításakor ezeket érdemes kizárni, és csak azokat a színinformációkat érdemes vizsgálni, amelyek az érdeklődési területhez tartoznak. Ezt egy automatikus beállítású terület kijelölésével teheti meg.

11.6.2  1. példa

Itt látható egy épület két infravörös képe. A bal oldali képen, amely automata beállítású, a tiszta égbolt és a fűtött épület közötti nagy hőmérséklettartomány megnehezíti a megfelelő elemzést. Sokkal részletesebb elemzést is készíthet, ha az épület hőmérsékleteihez közeli hőmérséklettartományt választ.
Graphic
Automatikus
Graphic
Manuális

11.6.3  2. példa

Itt látható egy erősáramú vezeték szigetelőjének két infravörös képe. Hogy könnyebb legyen kielemezni a szigetelőn belüli hőmérsékletingadozást, a jobb oldali képen a szigetelő hőmérsékletéhez közeli hőmérséklettartomány került kiválasztásra.
Graphic
Automatikus
Graphic
Manuális

11.6.4  A hőmérsékleti szintek módosítása

Kövesse az alábbi eljárást:

Graphic

11.6.5  A kép automatikus beállítása

Kövesse az alábbi eljárást:

Graphic

11.6.6  Régió automatikus beállításának meghatározása

Automatikus beállítású területek esetén a rendszer a területen lévő maximum és minimum hőmérséklethez állítja a hőmérsékleti skála felső és alsó szintjét. Részletesebb adatokat kap a vizsgált területtel kapcsolatban, ha a színinformációt csak a lényeges hőmérsékletek esetén használja.

Kövesse az alábbi eljárást:

11.7  A színeloszlás módosítása

11.7.1  Általános

Módosíthatja egy kép színeinek az eloszlását. A különböző színeloszlások segítségével alaposabban elemezheti a képet.

11.7.2  Definíciók

A következő színeloszlások közül választhat:
  • Hőmérséklet, lineáris: Ez egy olyan képmegjelenítési módszer, ahol a színek kiosztása a képpontok hőmérsékletértékének megfelelően, lineáris módon történik.
  • Hisztogram kiegyenlítése: Ez egy olyan képmegjelenítési módszer, ahol a színek kiosztása a képpontok hőmérsékletének megfelelően történik. Ezt a színeloszlási módot olyankor érdemes használni, amikor a képen néhány nagyon magas hőmérsékletű pont található.
  • Jel, lineáris: Ez egy olyan képmegjelenítési módszer, ahol a színek kiosztása a képpontok jelértékének megfelelően, lineáris módon történik.
  • Digitális részletek javítása: Ez egy olyan képmegjelenítési módszer, ahol a részletek láthatóságának fokozása érdekében a képeken lévő magas frekvenciájú tartalmak hangsúlyozásra kerülnek, mint például a szélek vagy a sarkok.

11.7.3  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

11.8  A színpaletta módosítása

11.8.1  Általános

A képen lévő különböző hőmérsékletek megjelenítéséhez használt palettát is módosíthatja. Előfordulhat például, hogy egy másik paletta leegyszerűsíti a kép elemzését.

Színpaletta

Képminta

Artic
Graphic
Cool
Graphic
Gray
Graphic
Iron
Graphic
Lava
Graphic
Rainbow
Graphic
Rainbow HC
Graphic
Warm
Graphic

11.8.2  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

11.9  A képmódok módosítása

11.9.1  Általános

Néhány kép esetében a képmódot is megváltoztathatja.

11.9.2  Képmódok típusai

Képmód

Képminta

Termikus MSX(Multi Spectral Dynamic Imaging, Többspektrumos dinamikus képalkotás): Ez a mód egy infravörös képet jelenít meg, amelyen az objektum szélei kerülnek hangsúlyozásra. A hő/kép egyensúlyi szintje állítható.
Graphic
Termikus: Ez a mód egy teljes egészében infravörös képet jelenít meg.
Graphic
Hőfúzió: Ez a mód olyan digitális fényképet jelenít meg, amelynek egyes részei a hőmérsékleti határértékektől függően infravörösen jelennek meg.
Graphic
Hőkép egyesítése: A kamera olyan képet állít elő, amely vegyesen tartalmazza az infravörös kép és a digitális fénykép képpontjait. A hő/kép egyensúlyi szintje állítható.
Graphic
Kép a képben: Ez a mód egy infravörös képkeretet jelenít meg a digitális fényképen.
Graphic
Digitális fényképezőgép: Ez a mód egy teljes egészében digitális fényképet jelenít meg.
Graphic

11.9.3  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

11.10  Színriasztásokkal és izotermákkal végzett műveletek

11.10.1  Általános

Színriasztások (izotermák) használata révén az infravörös képen könnyedén felfedezhetők a rendellenességek. Az izoterma parancs minden olyan képpontra kontrasztszínt alkalmaz, amely a beállított hőmérsékleti szintek feletti, alatti vagy azok közötti értéket vett fel. Léteznek továbbá olyan izoterma típusok is, amelyek kizárólag az építőiparban használatosak: kondenzációs és szigetelési riasztások.
A következő színriasztás típusok közül választhat:
  • Érték feletti riasztás. Ez a parancs eltérő színárnyalattal jeleníti meg mindazokat a képpontokat, amelyek hőmérséklete a meghatározott hőmérsékletszint fölé esik.
  • Érték alatti riasztás. Ez a parancs eltérő színárnyalattal jeleníti meg mindazokat a képpontokat, amelyek hőmérséklete a meghatározott hőmérsékletszint alá esik.
  • Meghatározott tartománybeli riasztás. Ez a parancs eltérő színárnyalattal jeleníti meg mindazokat a képpontokat, amelyek hőmérséklete két meghatározott hőmérsékletszint közé esik.
  • Páratartalom riasztás: Akkor lép működésbe, ha a kamera olyan felületet érzékel, ahol a relatív páratartalom meghalad egy előre beállított értéket.
  • Szigetelés miatti riasztás: Akkor lép működésbe, amikor a falban szigetelési hiányosságot észlel.
  • Egyéni riasztás: Ezen riasztástípus segítségével a normál riasztások beállításait módosíthatja manuálisan.
Az éppen aktív színriasztásra vonatkozó beállítási paraméterek a jobb oldali panel RIASZTÁS részében láthatók.
Graphic

11.10.2  Képminták

Ez a táblázat bemutatja a különböző színriasztásokat (izotermákat).

Színriasztás

Kép

Meghatározott érték feletti riasztás
Graphic
Meghatározott érték alatti riasztás
Graphic
Meghatározott tartománybeli riasztás
Graphic
Páratartalom riasztás
Graphic
Szigetelés riasztás
Graphic

11.10.3  Meghatározott érték feletti és alatti riasztások beállítása

Kövesse az alábbi eljárást:

11.10.4  Meghatározott tartománybeli riasztás beállítása

Kövesse az alábbi eljárást:

11.10.5  Páratartalom riasztás beállítása

11.10.5.1  Általános

A páratartalom riasztás (izoterma) olyan területek észlelésére alkalmas, ahol fennáll a penész kialakulásának kockázata, vagy annak kockázata, hogy a páratartalom folyékony víz formájában jelenik meg (harmatpont).

11.10.5.2  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

11.10.6  Szigetelés riasztás beállítása

11.10.6.1  Általános

A szigetelés riasztás (izoterma) azokat a területeket képes érzékelni, ahol az épület szigetelése esetleg hiányos. Akkor aktiválódik, ha a szigetelés szintje az épületszerkezeten keresztül elszivárgó energia előre beállított értéke alá csökken – ez az úgy nevezett termikus index.
A különböző építésügyi előírások eltérő termikus index értékeket ajánlanak, azonban ezek az értékek új épületek esetében jellemzően 0,6 – 0,8 közé esnek. Nézzen utána, milyen ajánlás szerepel országa építésügyi előírásaiban.

11.10.6.2  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

11.10.7  Egyedi izoterma beállítása

11.10.7.1  Általános

Egyedi riasztásként az alábbi típusok valamelyike állítható be:
  • Meghatározott érték feletti riasztás.
  • Meghatározott érték alatti riasztás.
  • Meghatározott tartománybeli riasztás.
  • Páratartalom riasztás.
  • Szigetelés riasztás.
Ezekhez az egyedi riasztásokhoz a normál riasztásokkal szemben több különböző paramétert adhat meg manuálisan:
  • Háttér
  • Színek (félig áttetsző vagy átlátszatlan színek).
  • Invertált időköz (csak az Időköz izotermához).

11.10.7.2  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

11.11  A helyi paraméterek módosítása egy adott mérőeszközre

11.11.1  Általános

Ahhoz, hogy pontos eredményt kapjunk, fontos beállítani a mérési paramétereket. A képpel együtt tárolt mérési paraméterek a jobb oldali panel PARAMÉTEREK részében láthatók.
Előfordulhat, hogy bizonyos helyzetekben csak egy mérőeszköz (objektum) mérési paramétereit kell módosítani. Ennek az lehet az oka, hogy a mérőeszköz egy, a többitől jóval több fényt visszaverő felület előtt helyezkedik el, vagy valamelyik egy tárgy a képen többi tárgytól távolabb helyezkedik el stb.
További információk az objektum-paraméterekről: 18 Termográfiás mérési eljárások.
Amikor egy mérőeszköz helyi paraméterei aktívak, a következő visszajelzők vannak használatban:
  • A mérőeszköz mellett egy csillag (*) látható a képen.
    Graphic
  • A Image Editor szoftver eredménytáblázatában egy ikon látható a mérési eredmény mellett.
    Graphic
  • Egy infravörös jelentésen belül az eredménymezőkben és táblázatokban egy csillag (*) jelenik meg, zárójelben pedig a helyi paraméterértékeket láthatjuk.
    Graphic

11.11.2  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

11.12  Munka a megjegyzésekkel

11.12.1  Általános

Lehetősége van az infravörös képekre vonatkozó kiegészítő információkat megjegyzések formájában tárolni. A megjegyzések azáltal teszik hatékonyabbá a jelentéskészítést és az utófeldolgozást, hogy lényeges információt nyújtanak a képről, például hol és milyen körülmények között készült.
Néhány típus esetében közvetlenül a kamerában van lehetőség megjegyzések hozzáadására, például: képleírás, szöveg, hang és vázlat. Ezek a megjegyzések (ha vannak) a Image Editor jobb oldali paneljén jelennek meg. A Image Editor használatával jegyzeteket (képleírásokat) és szöveges megjegyzéseket is hozzáadhat a képekhez.

11.12.2  Információk a képleírásokról

11.12.2.1  Mik azok a képleírások?

A képleírás egy rövid, szabad formátumú szöveges leírás, ami az infravörös képfájlban kerül tárolásra. A *.jpg fájlformátum egy szabványos címkéjét használja, és más szoftverek is képesek olvasni.
A Image Editor és FLIR kamerákban a képleírást Megjegyzésnek nevezzük.
11.12.2.1.1  Művelet

11.12.3  Információk a szöveges megjegyzésekről

11.12.3.1  Mik azok a szöveges megjegyzések?

A szöveges megjegyzés olyan szöveges információ, ami a kép egy részletére vonatkozik, és információpárok – Címke és Érték – csoportjából áll. A szöveges megjegyzések használata hatékonyabbá teszi a jelentések készítését és az utófeldolgozást azáltal, hogy a segítségével lényeges, pl. a felvétel készítésének körülményeire, a kép készítésének helyére vonatkozó információkat vagy fényképeket lehet mellékelni a képhez.
A szöveges megjegyzés a FLIR Systems saját megjegyzési formátuma, és az abban foglalt adatokat nem lehet más gyártó szoftverével lekérni. A megoldás nagyban támaszkodik a felhasználó választásaira. A kamerában a felhasználó minden címkéhez számos érték közül választhat ki egyet. Ezen kívül a felhasználó megadhat számértékeket, és rögzítheti a szöveges megjegyzésben a képernyőn megjelenő mért értékeket.

11.12.3.2  Szöveges megjegyzés létrehozása képhez

Kövesse az alábbi eljárást:

12  Munka a Microsoft Word‎ környezetben

12.1  FLIR Word Add-in‎ képernyőelemek

12.1.1  FLIR lap

A FLIR Report Studio telepítését követően a FLIR lap a Microsoft Word menüszalagjának alapértelmezett lapjaitól jobbra jelenik meg.
Graphic

12.1.2  Beállítások menü

A Beállítások menü az alábbi parancsokat tartalmazza:
  • Oldalszámok frissítése. Erre a gombra kattintva a képekre vonatkozó mezők oldalszámait frissítheti.
  • Mértékegységek beállítása. Erre a gombra kattintva az előnyben részesített hőmérséklet- és hosszmérték-mértékegységeket állíthatja be. További tudnivalók: 12.9 A beállítások módosítása.
  • Sablonkategóriák. (Csak egy jelentéssablon létrehozása közben érhető el.) Erre a gombra kattintva a jelentéssablon kategóriáját választhatja ki. További tudnivalók: 13.2.5 Sablonkategória kiválasztása.
  • Súgó. Erre a gombra kattintva a Súgó menüt érheti el, lásd: 12.1.2.1 Súgó menü.

12.1.2.1  Súgó menü

A Súgó menü az alábbi parancsokat tartalmazza:
  • Dokumentáció. Az interneten található legújabb súgófájlok megtekintéséhez kattintson a gombra, majd válassza az Online lehetőséget, vagy a számítógépére telepített súgófájlok megnyitásához kattintson a gombra, majd válassza az Offline lehetőséget.
  • FLIR Store. Erre a gombra kattintva nyithatja meg a FLIR Store weboldalát.
  • FLIR Support Center. Erre a gombra kattintva nyithatja meg a FLIR támogatási központot.
  • Licencinformációk. Erre a gombra kattintva jelenítheti meg a License Viewert.
  • Frissítések keresése. Erre a gombra kattintva kereshet szoftverfrissítéseket. További tudnivalók: 15 Szoftverfrissítés.
  • Névjegy. Erre a gombra kattintva jelenítheti meg a FLIR Word Add-in szoftver aktuális verzióját.

12.2  A jelentésben található objektumok kezelése

12.2.1  General

A jelentéssablonok objektumok számára tartalmaznak helyőrzőket, mint például a hőképek, digitális fényképek, táblázatok, jelentéstulajdonságok, stb.
Amikor egy jelentést egy jelentéssablon alapján hoz létre, ezeket a helyőrzőket a rendszer automatikusan kitölti azon képek alapján, amelyeket szerepeltetni kíván a jelentésben. A jelentés Microsoft Word alkalmazásban való megnyitása után további objektumokat szúrhat be, az objektumok tulajdonságait pedig az alábbi fejezetekben leírt módon módosíthatja.
Saját jelentéssablon létrehozása esetén (lásd a 13 Jelentéssablonok létrehozása fejezetet) az alábbi fejezetekben leírt módon illeszthet be objektumokat, és adhatja meg azok tulajdonságait.

12.2.2  Hőképobjektum beszúrása

A hőképobjektum egy olyan helyőrző, amely egy jelentés elkészültével automatikusan betölti a hőképet.

Kövesse az alábbi eljárást:

12.2.3  Digitális képobjektum beszúrása

A digitális képobjektum egy helyőrző a hőképhez kapcsolódó látható fényű kép számára.

Kövesse az alábbi eljárást:

12.2.4  Mezőobjektum beszúrása

12.2.4.1  Általános

A mezőobjektum egy olyan helyőrző, amely a jelentés elkészültével automatikusan megjeleníti a hőképhez kapcsolódó információkat.
A mezőobjektum egy címkéből és egy értékből áll, például: Bx1 Average 42.3 . Választhatja azt az opciót is, hogy csak az érték jelenjen meg a jelentésben, például: 42.3 .

12.2.4.2  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

12.2.5  Táblázatobjektum beszúrása

12.2.5.1  Általános

A táblázatobjektum egy olyan helyőrző, amely a jelentés elkészültével automatikusan megjelenít egy, a hőképhez kapcsolódó információkat tartalmazó táblázatot.
A következő táblázatobjektumok közül választhat:
  • Mérések.
  • Paraméterek.
  • METERLiNK.
  • Helymeghatározás.
  • Kameraadatok.
  • Fájladatok.
  • Szöveges megjegyzések.
  • Megjegyzések.
  • Képletek.
A beépített objektumokon túl saját táblázatobjektumokat is készíthet. További tudnivalók: 12.2.5.3 Egyedi táblázatobjektum létrehozása.
Egy összegző táblázatot is beszúrhat, amely a jelentésben szereplő összes hőképről tartalmaz információkat. További tudnivalók: 12.2.5.4 Összefoglaló táblázat beillesztése.

12.2.5.2  Táblázatobjektum beszúrása

Kövesse az alábbi eljárást:

12.2.5.3  Egyedi táblázatobjektum létrehozása

Amennyiben a beépített objektumok nem felelnek meg az elvárásainak, saját táblázatobjektumát is létrehozhatja.

Kövesse az alábbi eljárást:

12.2.5.4  Összefoglaló táblázat beillesztése

Az összefoglaló táblázat egy olyan helyőrző, amely a jelentés összes hőképén automatikusan megjelenít egy adott információkat tartalmazó táblázatot.

Kövesse az alábbi eljárást:

12.2.6  Jelentéstulajdonságok objektum beillesztése

A jelentéstulajdonságok objektum egy olyan helyőrző, amely a jelentés elkészültével automatikusan megjeleníti az ügyfél adatait, valamint a vizsgálattal kapcsolatos információkat.

Kövesse az alábbi eljárást:

12.2.7  Objektum átméretezése

12.2.7.1  Képobjektum átméretezése

Kövesse az alábbi eljárást:

12.2.7.2  Táblázatobjektum átméretezése

Kövesse az alábbi eljárást:

12.2.8  Egy kép lecserélése

A jelentésben szereplő képeket úgy is lecserélheti, hogy közben a többi objektum minden kapcsolatát megtartja.

Kövesse az alábbi eljárást:

12.2.9  Objektumok törlése

12.2.9.1  Képobjektum törlése

Kövesse az alábbi eljárást:

12.2.9.2  Mezőobjektumok törlése

Kövesse az alábbi eljárást:

12.2.9.3  Táblázatobjektum törlése

Kövesse az alábbi eljárást:

12.3  Kép szerkesztése

A FLIR Report StudioImage Editor szoftvert használva a hőképek szerkesztését közvetlenül a jelentésből is elvégezheti.

Kövesse az alábbi eljárást:

12.4  Munkavégzés a képletekkel

12.4.1  Általános

A FLIR Word Add-in bonyolult számítások végrehajtását teszi lehetővé az infravörös kép számos különböző elemén. A képletben valamennyi általánosan használt matematikai műveleti jel és függvény (+, –, ×, ÷ stb.) szerepelhet, valamint matematikai állandók (pl. a π) is használhatók.
A képletekbe mérési eredményekre, más képletekre és egyéb számadatokra mutató hivatkozások is beszúrhatók.
Az Ön által létrehozott képleteket a FLIR Word Add-in modulban érheti el, valamint a későbbi jelentésekben a mező és táblázat objektumokba is beillesztheti azokat.
A képleteket szöveges fájlokként exportálhatja. Ezt a szöveges fájlt elküldheti például egy másik számítógépre, amelyen ezután elérhető válik a FLIR Word Add-in modulban. További tudnivalók: 12.4.4 Képletek exportálása és importálása.
  • A képlet csak egyetlen infravörös képre vonatkozhat: két infravörös kép közötti különbségek kiszámítására például már nem alkalmas.
  • Az infravörös mérési adatok használatával megegyező módon az infravörös képben meglévő bármely METERLiNK-adat is felhasználható a képletekben. A METERLiNK-adatok akkor tárolhatóak az infravörös képen, ha az infravörös kamerával külső FLIR/Extech műszereket – például lakatfogós mérőműszert vagy nedvességmérőt – használnak.

12.4.2  Egy egyszerű képlet létrehozása

Két pont hőmérséklet-különbségének kiszámítására szolgáló képlet létrehozása

12.4.3  Feltételes képlet létrehozása

Egyes alkalmazásoknál hasznos lehet például, ha a számítások eredménye zölddel jelenik meg, ha a kritikus érték alatt, vagy pirossal, ha a kritikus érték felett van. Ehhez hozzon létre egy feltételes képletet az IF függvény alkalmazásával.
A következőkben bemutatjuk, hogyan hozhat létre egy olyan feltételes képletet, amely a hőmérsékletkülönbség-számítás eredményét pirossal jeleníti meg, ha az érték meghaladja a 2,0 fokot, illetve zölddel, ha az nem éri el a 2,0 fokot.

Feltételes képlet létrehozása az IF függvény segítségével

12.4.4  Képletek exportálása és importálása

Egy vagy több képletet egy szöveges fájlba is exportálhat. Ezt a szöveges fájlt elküldheti például egy másik számítógépre, majd importálhatja a FLIR Word Add-in modulban.

12.5  A dokumentum jellemzői

12.5.1  Általános

Infravörös jelentés készítése esetén a FLIR program kivonja a jelentéssablonból a Microsoft Word dokumentum tulajdonságait, majd ezeket a tulajdonságokat a végső jelentés Microsoft Word mezőibe illeszti be.
A dokumentumjellemzők segítségével számos olyan időigényes feladatot automatizálhat, amely a jelentés létrehozása közben jelentkezik. Beállíthatja például, hogy a rendszer automatikusan szúrja be az olyan információkat, mint a vizsgálati helyszín neve, címe és e-mail címe, az Ön által használt kamera típusának neve, és az Ön e-mail címe.
További információkért lásd a következő fejezetet: 12.2.6 Jelentéstulajdonságok objektum beillesztése.

12.5.2  A dokumentumjellemzők típusa

Kétféle dokumentumjellemző-típust különböztetünk meg:
  • Általános dokumentumjellemzők
  • Egyedi dokumentumjellemzők
Az előbbiek esetében csak az értékek módosítására van lehetőség, az utóbbiak esetében azonban a címkék és az értékek is módosíthatók.

12.5.3  A Microsoft Word‎ dokumentumjellemzőinek létrehozása és módosítása

Dokumentumjellemzők létrehozása és módosítása

12.6  Jelentés létrehozása

A FLIR Report Studio varázslójával könnyedén és hatékonyan hozhat létre infravörös jelentést.

Kövesse az alábbi eljárást:

12.7  Jelentés exportálása

Jelentését a következő formátumok egyikébe exportálhatja, mielőtt kiküldi azt az ügyfélnek:
  • Sima Docx: Ez a művelet sima jelentésként exportálja a jelentést „_flat” kiterjesztést használva. A sima jelentés továbbra is szerkeszthető a hagyományos Microsoft Word funkciókkal, de a kép-, mező- és táblázatobjektumok kezelésére már nincs lehetőség.
  • PDF: Ez a művelet a jelentést egy nem szerkeszthető PDF-jelentésként exportálja.

Kövesse az alábbi eljárást:

12.8  Jelentéssablon létrehozása

A FLIR Report StudioTemplate Editor alkalmazás segítségével saját jelentéssablonokat is létrehozhat.

Kövesse az alábbi eljárást:

12.9  A beállítások módosítása

A hőmérséklet és a távolság mértékegységek beállításait is módosíthatja.

Kövesse az alábbi eljárást:

12.10  Súgó menü

A Súgó menü a támogatói központra mutató hivatkozásokat, valamint a licence vonatkozó információkat tartalmaz, itt kereshet rá a frissítésekre, stb.
A Súgó menü a Beállítások címke alatti FLIR oldalon érhető el.

13  Jelentéssablonok létrehozása

13.1  Általános

A FLIR Report Studio szoftverben számos különböző jelentéssablon található (Microsoft Word *.dotx fájlok). Amennyiben ezek a sablonok nem felelnek meg az igényeinek, saját infravörös jelentéssablonokat is készíthet.

13.1.1  Kevesebb vagy több jelentéssablont érdemes használni?

Sok esetben minden egyes ügyfélnél külön-külön sablont használnak. Amennyiben erről van szó, az ügyfél vállalatspecifikus adatait a sablonba érdemes beágyazni, hogy ne kelljen minden egyes infravörös jelentésnél újra és újra beírni azokat.
Ha azonban több ügyfélnek is el tudja készíteni az infravörös jelentést egyetlen, vagy csak néhány sablon alapján, a vállalatspecifikus adatokat nem érdemes felvenni a jelentésbe, mert ezek az információk utólag is könnyedén megadhatók.

13.1.2  A jelentéssablonok struktúrája

Az infravörös jelentéssablonokban jellemzően az alábbi típusú részek találhatók:
  • BEVEZETŐ: Borító, ami tartalmazhatja például az Ön cége logóját és a vállalat adatait, továbbá a jelentés címét, az ügyfél nevét és címét, egy összefoglaló táblázatot, valamint egyéb olyan grafikát vagy információt, amit még fel akar tüntetni.
  • ADAT: Számos különböző oldal, amelyek hőképobjektumok, digitális képobjektumok, mezőobjektumok, táblázatobjektumok, stb. kombinációjából állnak. Többszörös ADAT szakaszok különféle tartalmakkal, amelyekhez például „csak IR”, „csak látható”, „két IR” és „két IR+látható” típusokat adhatunk hozzá.
  • VÉGSŐ: Az Ön megállapításai, javaslatai, elemzése és összegző leírása.

13.1.3  Megjegyzés a Microsoft Word‎ környezetben történő munkával kapcsolatban

Tekintve, hogy a FLIR Word Add-in a Microsoft Word kiegészítése, a jelentéssablonoknál gyakorlatilag valamennyi, a Microsoft Word dokumentumsablonok létrehozásánál elérhető jellemző alkalmazható.
A FLIR Word Add-in szoftver számos olyan parancsot alkalmaz, amely az infravörös képalkotás és jelentés területére jellemző. Ezeket a parancsokat a FLIR oldalon érheti el. Ezeket, valamint a szokásos Microsoft Word funkciókat az infravörös jelentések készítésekor használhatja.

13.2  Egyedi infravörös jelentéssablon létrehozása

A jelentéssablonok több módon hozhatók létre:
  • Egy alap-jelentéssablon testreszabásával
  • Egy meglévő jelentéssablon módosításával

13.2.1  Az alap-jelentéssablon testreszabása

Kövesse az alábbi eljárást:

13.2.2  Meglévő sablon módosítása – a FLIR Word Add-in‎ szoftverből indulva

Kövesse az alábbi eljárást:

13.2.3  Meglévő sablon módosítása – a FLIR Report Studio‎ varázslóból indulva

Kövesse az alábbi eljárást:

13.2.4  Többszörös ADAT szakaszok hozzáadása

A jelentéssablonhoz egy vagy több, különböző tartalmakkal (például „csak IR”, „csak látható”, „két IR” és „két IR+látható”) rendelkező új ADAT szakaszt is hozzáadhat.
Amikor a FLIR Report Studio varázslóban többszörös ADAT szakaszokkal rendelkező sablont használ, megjelenik egy legördülő lista, amelyből kiválaszthatja, hogy melyik részt kívánja hozzáadni a képekhez, lásd: 9.3.2 Kép ablak.

Kövesse az alábbi eljárást:

13.2.5  Sablonkategória kiválasztása

Egy vagy több kategóriát is kiválaszthat a jelentéssablon számára.
A mentés és a FLIR Report Studio varázslóba történő importálás után a jelentéssablon megjelenik a varázsló bal oldali paneljében, a kiválasztott kategória alatt. Lásd: 9.3.1 Sablon ablak.

Kövesse az alábbi eljárást:

14  Támogatott fájlformátumok

14.1  Radiometriai fájlformátumok

A FLIR Report Studio az alábbi radiometriai fájlformátumokat támogatja:
  • FLIR Systems radiometriai *.jpg.

14.2  Nem radiometriai fájlformátumok

A FLIR Report Studio a következő nem radiometriai fájlformátumokat támogatja:
  • *.jpg.
  • *.mp4 (videofájlok).
  • *.avi (videofájlok).
  • *.pdf (jelentések).
  • *.docx (jelentések
  • *.dotx (sablonokként).

15  Szoftverfrissítés

15.1  Általános

A FLIR Report Studio szoftvert a legújabb szervizcsomagokkal frissítheti. Ezt a FLIR Report Studio varázslóból vagy a FLIR Word Add-in szoftverből is megteheti.

15.2  Művelet

Kövesse az alábbi eljárást:

16  A FLIR Systems vállalatról

A FLIR Systems 1978-ban lett alapítva, hogy a nagyteljesítményű infravörös képérzékelő rendszerek fejlesztése terén vezető szerepet érjen el, és ma már különféle kereskedelmi, ipari és kormányzati alkalmazások széles körében rendelkezik nemzetközi vezető szereppel a hőképes rendszerek tervezése, gyártása és forgalmazása tekintetében. A FLIR Systems ma négy jelentős, 1958 óta kimagasló eredményeket elért céget foglal magában; —a svéd AGEMA Infrared Systems (korábban AGA Infrared Systems) céget, valamint három amerikai vállalatot (Indigo Systems, FSI és Inframetrics), illetve a franciaországi székhelyű Cedip vállalatot.
2007 óta, a FLIR Systems számos olyan vállalatot vásárolt meg, amelyek világszinten vezető tapasztalattal rendelkeznek az érzékelőtechnológia terén:
  • Extech Instruments (2007)
  • Ifara Tecnologías (2008)
  • Salvador Imaging (2009)
  • OmniTech Partners (2009)
  • Directed Perception (2009)
  • Raymarine (2010)
  • ICx Technologies (2010)
  • TackTick Marine Digital Instruments (2011)
  • Aerius Photonics (2011)
  • Lorex Technology (2012)
  • Traficon (2012)
  • MARSS (2013)
  • DigitalOptics mikrooptikai vállalat (2013)
  • DVTEL (2015)
  • Point Grey Research (2016)
  • Prox Dynamics (2016)
Graphic

Ábra 16.1  Szabadalmi dokumentumok az 1960-as évek elejéről

A FLIR Systems három gyártóüzemmel rendelkezik az Egyesült Államokban (Portland, OR; Boston, MA; Santa Barbara, CA) és egy üzemmel Svédországban (Stockholm). 2007 óta Észtország fővárosában, Tallinban is működik egy gyártóüzem. Belgiumban, Braziliában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Hongkongban, Olaszországban, Japánban, Koreában, Svédországban és az Egyesült Államokban közvetlen értékesítési irodák találhatók, amelyek —a többi nemzetközi szintű üzletkötői hálózattal együtt— nemzetközi ügyfélbázisunkat kiszolgálják.
A FLIR Systems az infravörös kamera iparágának újításokra törekvő vezetője. Meglévő kameráink bővítésével és újak kifejlesztésével megelőzzük a piaci igényeket. Cégünk mérföldköveket állított fel a termékek tervezése és fejlesztése terén, mint amilyen az első akkumulátoros táplálású hordozható kamera bemutatása az ipari közönségnek, az első hűtés nélküli infravörös kamera, hogy csak néhányat említsünk.
Graphic

Ábra 16.2  1969: Thermovision 661. modell. A kamera körülbelül 25 kg tömegű volt, az oszcilloszkóp 20 kg, az állvány pedig 15 kg. A kezelőnek szüksége volt még egy 220 V-os AC generátorra és egy 10 literes, folyékony nitrogént tartalmazó palackra. Az oszcilloszkóp bal oldalán egy Polaroid tartozék (6 kg) látható.

Graphic

Ábra 16.3  2015: FLIR One, egy iPhone-ra és Android mobiltelefonra csatlakoztatható tartozék. Tömege: 90 g.

A FLIR Systems maga gyártja a kamera összes fontos mechanikus és elektronikus összetevőjét. Az érzékelő tervezésétől és gyártásától a lencséken és rendszerelektronikán keresztül a végső tesztelésig és kalibrációig, minden gyártási lépést saját mérnökeink végeznek és felügyelnek. Az infravörös rendszerspecialisták mélyreható tapasztalata garantálja az infravörös kamerába épített összes fontos összetevő pontosságát és megbízhatóságát.

16.1  Több, mint egy infravörös kamera

A FLIR Systems vállalatnál felismertük, hogy munkánk túlmutat a legjobb infravörös kamerarendszerek gyártásán. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy infravörös kamerarendszereink minden felhasználóját nagyteljesítményű kamera-szoftver kombinációnkkal képessé tegyük a hatékonyabb munkavégzésre. A speciálisan prediktív karbantartásra, kutatás-fejlesztésre és folyamatfigyelésre szánt szoftverek házon belül készülnek. A legtöbb szoftver több különböző nyelven is rendelkezésre áll.
Infravörös kameráinkat tartozékok széles körével támogatjuk, ezáltal az eszköz a legigényesebb infravörös alkalmazásokhoz is használható.

16.2  Megosztjuk tudásunkat

Bár kameráink igen felhasználóbarát módon lettek kialakítva, a termográfiában sokkal több rejlik annál, mint csupán a kamera használatának ismerete. Ezért a FLIR Systems megalapította az Infravörös oktatóközpontot (Infrared Training Center – ITC), amely egy különálló szervezeti egység, és tanúsítványt nyújtó képzéseket kínál. Egy ITC tanfolyamon való részvétel valódi, kézzel fogható tanulási élményt kínál.
Az ITC csapata az infravörös elmélet gyakorlati használatához is megad minden alkalmazási támogatást.

16.3  Ügyfeleink támogatása

A FLIR Systems nemzetközi szintű szervizhálózatot működtet, amely gondoskodik arról, hogy ügyfeleink kamerái mindenkor működőképesek legyenek. Amennyiben bármilyen problémát észlel kamerájával kapcsolatban, a helyi szervizközpontok minden eszközzel és szakismerettel rendelkeznek annak lehető legrövidebb időn belül történő megoldásához. Ehhez nem kell kameráját elküldenie a világ másik végébe, vagy idegen nyelven intéznie a kamerával kapcsolatos ügyeket.

17  Fogalmak, törvények és definíciók

Fogalom

Definíció

A hőátadás iránya1
A hő önmagától a melegebb hely felől a hidegebb hely felé áramlik, a hőenergiát az egyik helyről egy másik helyre szállítva.2
Abszorpció (hőelnyelés) és emisszió (hőkisugárzás)3
Egy testnek a beeső sugárzással érkező energia elnyelésére való képessége minden esetben megegyezik a saját energiája sugárzásként való kibocsátására való képességével.
Beeső sugárzás
Olyan sugárzás, amely a környezetéből ér egy testet.
Diagnosztika
A tünetek, illetve tünetegyüttesek vizsgálata, amelynek célja a hiányosságok, illetve hibák jellegének a meghatározása.4
Energiamegmaradás5
Zárt rendszerben az energiával rendelkező testek energiájának összege állandó.
Fajlagos emissziós tényező
A valódi testek által sugárzott energia és egy ugyanolyan hőmérsékletű és hullámhosszú fekete test által sugárzott energia aránya.6
Két test (rendszer) között a köztük meglévő hőmérséklet-különbség következtében áramló hőenergia.
Hőenergia
Egy testet alkotó molekulák összesített mozgási energiája.7
Hőmérséklet
Az anyagot felépítő atomok és molekulák átlagos mozgási energiájának mért értéke.
Hőmérséklet-hangolás
Az a folyamat, amelynek során a kép színeit az elemzés tárgyára helyezik a kontraszt maximalizálása érdekében.
Hőmérsékleti (termikus) gradiens
A hőmérséklet fokozatos megváltozása a távolság függvényében.8
Hőáramsűrűség9
A hőáramsűrűség stacionárius állapotban egyenesen arányos a test hővezető képességével, amely a test azon keresztmetszete, amelyen keresztül a hő áramlik, valamint az adott test két végpontja közötti hőmérséklet-különbséggel; ugyanakkor fordítottan arányos a test hosszával, illetve vastagságával.10
Infravörös hőtérképezés
A kontaktus nélküli termikus képalkotó berendezések által összegyűjtött hőmérsékleti információk megszerzésének és elemzésének folyamata.
Izoterma
Az izoterma parancs a skála bizonyos színeit kontrasztszínekkel helyettesíti. Az izoterma azonos látszólagos hőmérsékleti intervallumot jelöl.11
Kisugárzás
Egy test felületét elhagyó sugárzás, függetlenül annak eredeti forrásától.
Kondukció
Hőenergia molekulák közötti közvetlen átadása, amelyet a molekulák ütközései okoznak.
Konvekció (hőszállítás)
A konvekció a hőtranszport azon fajtája, amikor a folyadék gravitáció vagy egyéb erők hatására mozgásba kerül, és ezáltal szállítja a hőt egyik helyről a másikra.
Kvalitatív hőtérképezés (kvalitatív termográfia)
A hőtérképezés azon fajtája, amely hőmérsékleti minták elemzését használja az anomáliák kiderítésére, valamint azok helyzetének meghatározására.12
Kvantitatív hőtérképezés (kvantitatív termográfia)
A hőtérképezés azon fajtája, amely a hőmérsékletmérést használja egy anomália súlyosságának a meghatározására azzal a céllal, hogy megállapítása az elvégzendő javítások fontossági sorrendjét.13
Látszólagos hőmérséklet
Egy infravörös berendezésről leolvasott, nem kompenzált hőmérsékleti érték, amely az eszközt érő valamennyi hősugárzást tartalmazza, függetlenül azok forrásától.14
Sugárzásos hőátadás
A hősugárzás emissziója, illetve abszorpciója által keletkező hőátadás.
Színpaletta
A színpaletta meghatározott látszólagos hőmérsékleti értékek jelzésére különböző színeket használ. A színpaletták az általuk használt színektől függően magas vagy alacsony kontrasztot képezhetnek.
Térbeli felbontás
Az infravörös kamera kis méretű tárgyak vagy részletek felbontására való képessége.
Visszavert látszólagos hőmérséklet
A megcélzott tárgy által a környezetnek az infravörös kamerába visszavert látszólagos hőmérséklete.15

18  Termográfiás mérési eljárások

18.1  Bevezetés

Az infravörös kamera a tárgy által kibocsátott infravörös sugárzás mérésére valamint képi megjelenítésére szolgál. Mivel a sugárzás a tárgy felületi hőmérsékletétől függ, a kamera ki tudja számítani, és meg tudja jeleníteni ezt a hőmérsékletet.
Azonban a kamera által mért sugárzás nem csupán a tárgy hőmérsékletétől, hanem annak emissziójától is függ. A környezetben is keletkezik sugárzás, amely visszaverődik a tárgyról. A tárgy saját sugárzását, illetve az általa visszavert sugárzást a légkör elnyelőképessége is befolyásolja.
Ezért a pontos hőmérsékletméréshez szükség van a számos különböző sugárforrásból származó hatás kiegyenlítésére. Ezt a kamera működés közben automatikusan elvégzi. Ehhez azonban a kamerán be kell állítani a tárgy következő paramétereit:
  • A tárgy fajlagos emissziója
  • A visszavert látszólagos hőmérséklet
  • A tárgy és a kamera közötti távolság
  • A relatív páratartalom
  • A légkör hőmérséklete

18.2  Fajlagos emisszió

A tárgy beállítandó paraméterei közül a legfontosabb a fajlagos emisszió, amely röviden összefoglalva a tárgy által kibocsátott sugárzás mennyiségének egy azonos hőmérsékletű tökéletes fekete testhez viszonyított mérőszáma.
Rendszerint a tárgy anyagai és felületkezelései 0,1 és 0,95 közötti fajlagos emissziós tartományokat eredményeznek. A fényesre (tükörfényűre) polírozott felület értéke 0,1 alá csökken, míg az oxidált vagy a festett felületek fajlagos emissziója magasabb. Az olajbázisú festékek fajlagos emissziója, függetlenül a látható spektrumon belüli színtől, az infravörös tartományban 0,9 feletti fajlagos emissziót érnek el. Az emberi bőr fajlagos emissziója 0,97 és 0,98 közé esik.
A nem oxidált fémekre szélsőséges esetben a tökéletes átlátszatlanság és a nagy fényvisszaverő képesség jellemző, ami nem változik jelentősen a hullámhosszal. Ennek következtében a fémek fajlagos emissziója alacsony – és csak a hőmérséklettel együtt növekszik. Nemfémek esetén a fajlagos emisszió általában magas, és a hőmérséklettel együtt csökken.

18.2.1  Minta fajlagos emissziójának megállapítása

18.2.1.1  1. lépés: Visszavert látszólagos hőmérséklet meghatározása

A visszavert látszólagos hőmérséklet meghatározásához alkalmazza az alábbi két módszer valamelyikét:
18.2.1.1.1  1. módszer: Közvetlen módszer
Nem használhat hőelemet a visszavert látszólagos hőmérséklet méréséhez, mert a hőelem méri a hőmérsékletet, azonban a látszólagos hőmérséklet a sugárzás intenzitása.
18.2.1.1.2  2. módszer: Reflektoros módszer

18.2.1.2  2. lépés: Fajlagos emisszió meghatározása

18.3  Visszavert látszólagos hőmérséklet

Ez a paraméter a tárgyról visszaverődő sugárzás kiegyenlítésére szolgál. Ha a fajlagos emisszió alacsony, a tárgy hőmérséklete pedig viszonylag távol esik a visszaverttől, akkor fontos a visszavert látszólagos hőmérséklet helyes beállítása és kiegyenlítése.

18.4  Távolság

Távolság alatt a tárgy és a kamera elülső lencséje közötti távolságot kell érteni. Ez a paraméter a következő két tényező kiegyenlítésére szolgál:
  • A céltárgyból származó sugárzást elnyeli a tárgy és a kamera közötti levegő.
  • A kamera érzékeli a magából a légkörből származó sugárzást.

18.5  Relatív páratartalom

A kamera ellensúlyozni tudja azt a tényt, hogy az áteresztő képesség a légkör relatív páratartalmától is függ. Ehhez állítsa be a relatív páratartalom helyes értékét. Rövid távolságok és normál páratartalom esetén a relatív páratartalom 50%-os alapértelmezett értékét általában nem szükséges megváltoztatni.

18.6  Egyéb paraméterek

Ezenkívül a FLIR Systems egyes kamerái és elemzőprogramjai lehetővé teszik a következő paraméterek kiegyenlítését:
  • Légköri hőmérséklet– azaz a kamera és a céltárgy közötti légköri hőmérséklet
  • Külső optikai hőmérséklet –azaz a kamera előtt használt külső lencsék vagy ablakok hőmérséklete
  • Külső optikai áteresztés – azaz a kamera előtt használt külső lencsék vagy ablakok hőátvitele

19  Az infravörös technológia története

Az 1800-as évek előtt még nem is sejtették az elektromágneses spektrum infravörös tartományának létezését. Az infravörös spektrum, vagy egyszerűen ‘az infravörös’ eredeti jelentősége ma talán kevésbé nyilvánvaló, mint abban az időben, amikor Herschel 1800-ban felfedezte.
Graphic

Ábra 19.1  Sir William Herschel (1738–1822)

A felfedezés véletlenül történt, egy új optikai anyag keresése közben. Sir William Herschel – III. György angol király csillagásza, aki már híres volt az Uránusz bolygó felfedezéséről – egy optikai szűrőt keresett a Nap megfigyeléséhez használt távcsövekbe a Nap fényerejének csökkentéséhez. A hasonló mértékű fényerőcsökkentést biztosító színezettüvegek különböző mintáinak tesztelése közben érdekes módon azt találta, hogy egyes minták a Nap hőjének csak kis részét engedték át, míg mások annyi hőt bocsátottak át, hogy már néhány másodpercnyi megfigyelés után a szemsérülés kockázata állt fenn.
Herschel hamar meggyőződött arról, hogy szisztematikus kísérletre van szükség, amelynek célja egyetlen olyan anyag megtalálása, amely biztosítja a kívánt fényerőcsökkentést, emellett maximálisan csökkenti a hőt. A kísérletet valójában Newton prizmás kísérletének megismétlésével kezdte, azonban a spektrum vizuális intenzitáseloszlása helyett a melegítő hatást vizsgálta. Először tintával elfeketítette az érzékeny higany-üveg hőmérőt, majd ezzel a sugárzásérzékelővel vizsgálta a spektrumban található különböző színek melegítő hatását az asztal tetején, a nap sugarát egy üvegprizmán átengedve. A nap sugarain kívül eső többi hőmérő ellenőrzésként szolgált.
Ahogy az elfeketített hőmérőt lassan végigmozgatta a spektrum színein, a leolvasott hőmérséklet folyamatos emelkedést mutatott az ibolya színű végponttól a vörös végpont felé haladva. Ez nem volt teljesen váratlan, miután az olasz kutató, Landriani 1777-ben egy hasonló kísérlet során ugyanezt a hatást tapasztalta. Ugyanakkor Herschel volt az, aki először felismerte, hogy kell lennie egy olyan pontnak, ahol a melegítő hatás eléri a maximális értéket. A spektrum látható részére korlátozódó mérésekkel nem sikerült ezt a pontot megtalálni.
Graphic

Ábra 19.2  Marsilio Landriani (1746–1815)

A hőmérő vörös színen túli sötét régióba történő mozgatásával Herschel megerősítette, hogy a melegítő hatás tovább nőtt. Amikor megtalálta a maximum pontot, az jóval túl volt a vörös oldali végponton – ahogy ma ismerjük ‘az infravörös hullámhossz tartományában’.
Amikor Herschel közzétette felfedezését, az elektromágneses spektrum ezen új részét ‘termometriai spektrumként’ említette. Magát a sugárzást időnként ‘sötét hőnek’ vagy egyszerűen ‘láthatatlan sugaraknak’ nevezte. Ironikus módon, és a köztudattal ellentétben, nem Herschel volt az, aki az ‘infravörös’ kifejezést bevezette. Ez a szó nyomtatásban körülbelül 75 évvel később jelent meg, és máig tisztázatlan, hogy kihez köthető.
Az, hogy Herscheleredeti kísérletében üveget használt prizmaként, némi korai vitához vezetett a kortársaival az infravörös hullámhossz tényleges létezését illetően. Különböző kutatók, akik az ő munkáját próbálták ellenőrizni, válogatás nélkül különböző típusú üvegeket használtak, amelyek különböző módon voltak átlátszóak az infravörös sugarak számára. Herschel későbbi kísérletei nyomán tisztában volt az üveg újonnan felfedezett termikus sugárzással szembeni korlátozott mértékű átlátszóságával, és arra a következtetésre kellett jutnia, hogy az infravörös sugarakhoz használandó optikákban valószínűleg kizárólag reflexiós elemek (vagyis sík és görbe tükrök) alkalmazhatók. Ez szerencsére csak 1830-ig bizonyult igaznak, amikor az olasz kutató Melloni nagyszerű felfedezést tett, miszerint a természetben előforduló kősó (NaCl) – amely kellően nagy méretű természetes kristályok formájában fordult elő lencsék és prizmák készítéséhez – feltűnően átlátszó az infravörös sugarak számára. Ennek eredményeként a kősó vált az infravörös sugarak fő optikai anyagává, és az elkövetkező száz évben ez így is maradt, amíg az 1930-as években ki nem fejlődött a szintetikus kristálynövesztés.
Graphic

Ábra 19.3  Macedonio Melloni (1798–1854)

A hőmérőknek mint sugárérzékelőknek 1829-ig nem lett versenytársuk, ekkor azonban Nobili feltalálta a hőelemet. (Herschel saját hőmérője 0,2°C pontosságú volt, a későbbi típusok pedig 0,05°C pontosságúak). Ekkor áttörés következett be: Melloni több hőelemet sorba kapcsolt, létrehozva ezzel az első hőelemoszlopot. Az új eszköz legalább 40-szer érzékenyebb volt az akkori legjobb hőmérőnél, és képes volt egy 3 méterre álló ember hőjét érzékelni.
Az első úgynevezett ‘hőkép’ először 1840-ben vált lehetővé Sir John Herschel, az infravörös sugarak felfedezője és híres csillagász fia munkája nyomán. Egy vékony olajréteg rá fókuszált hő hatására történő differenciált párolgása alapján a hőkép a visszavert fény által vált láthatóvá, amelynek során az olaj interferencia hatása által láthatóvá tette a képet a szem számára. Sir John képes volt a hőkép papíron történő kezdetleges rögzítésére is, amelyet ‘termográfnak’ nevezett.
Graphic

Ábra 19.4  Samuel P. Langley (1834–1906)

Az infravörös érzékelők érzékenysége lassan fejlődött. Egy másik nagyobb áttörés Langley-nek és 1880-ban a bolométer feltalálásának volt köszönhető. Ez egy vékony, feketített platinacsíkból állt, amely egy Wheatstone-híd egyik ágához csatlakozott, majd erre a hídáramkörre volt az infravörös sugárzás fókuszálva, és erre reagált az érzékeny galvanométer. A műszer állítólag 400 méterről képes volt egy tehén hőjét érzékelni.
Egy angol tudós, Sir James Dewar, először vezette be folyékony gázok (például -196 °C hőmérsékletű folyékony nitrogén) hűtőközegként való használatát az alacsony hőmérséklettel kapcsolatos kutatásban. 1892-ben feltalált egy egyedülálló vákuumszigetelésű tárolót, amelyben napokig lehetett folyékony gázokat tárolni. A közönséges „termoszüveg”, amelyet hideg italok tárolására használunk, az ő találmányán alapul.
1900 és 1920 között a világ feltalálói „felfedezték” az infravörös sugárzást. Számos szabadalom született emberek, tüzérségek, repülőgépek, hajók – sőt még jéghegyek érzékelésére is. Az első, modern értelemben működő rendszerek az 1914–18 közötti háborúban kezdtek fejlődni, amikor mindkét oldal kutatásait az infravörös sugarak katonai kiaknázásának szentelték. Ezekben a programokban szerepeltek kísérleti rendszerek az ellenség behatolásának érzékelésére, a távoli hőérzékelésre, a biztonságos kommunikációra és „repülő torpedó” irányítására. Az ebben az időszakban tesztelt infravörös keresőrendszer 1,5 km-ről képes volt érzékelni egy közeledő repülőgépet, egy embert pedig 300 méterről.
Az addigi legérzékenyebb rendszerek mind a bolométer ötletének változatain alapultak, de a két háború közötti időszak során két forradalmian új infravörös érzékelőt fejlesztettek ki: a képátalakítót és a fotondetektort. A képátalakító először a katonai alkalmazással összefüggésben kapta a legnagyobb figyelmet, mivel a történelem során először lehetővé tette a megfigyelő számára, hogy szó szerint ‘lásson a sötétben’. A képátalakító érzékenysége ugyanakkor a közeli infravörös sugarakra korlátozódott, és a legérdekesebb katonai célpontokat infravörös keresősugarakkal kellett megvilágítani. Mivel ez magában foglalta a megfigyelő által elfoglalt helyzet elárulásának kockázatát a hasonlóan felszerelt ellenséges megfigyelő számára, a katonai érdeklődés érthető módon alábbhagyott.
Az úgynevezett 'aktív’ (vagyis keresősugaras) termikus képalkotó rendszerek katonai hátrányai lökést adtak az 1939–45 közötti háború utáni, kiterjedt, titkos katonai infravörös-kutatási programok számára, lehetővé téve a ‘passzív’ (keresősugár nélküli), különösen érzékeny fotodetertor köré épült rendszerek fejlesztését. Ebben az időszakban a katonai titokvédelmi rendelkezések teljesen megakadályozták az infravörös képalkotási technológia állapotának közzétételét. A titkosságot csak az 1950-es évek közepén oldották fel, és azóta a megfelelő termikus képalkotó eszközök a tudomány és az ipar számára is elérhetővé váltak.

20  A termográfia elmélete

20.1  Bevezetés

Az infravörös kamerát használók között még mindig sokan vannak azok, akik kevésbé járatosak az infravörös sugárzás és az azzal kapcsolatos termográfia technikájának területén. Ez a fejezet bemutatja a termográfia elméletét.

20.2  Az elektromágneses spektrum

Az elektromágneses spektrum a sugárzás létrehozására és érzékelésére használt módszerektől függően több tetszőleges hullámhossz-tartományra, más néven sávra osztható. Az elektromágneses spektrum különböző sávjain belüli sugárzás között nincs lényeges különbség. Ugyanazok a törvényszerűségek érvényesek minden sávra, és az egyetlen különbséget a hullámhossz eltérései jelentik.
Graphic

Ábra 20.1  Az elektromágneses spektrum. 1: röntgensugár; 2: UV; 3: látható; 4: infravörös; 5: mikrohullámok; 6: rádióhullámok.

A termográfia az infravörös spektrumsávot használja fel. A tartomány rövid hullámhosszúságú végén a határ a mélyvörös tartományban már a vizuális érzékelés határát súrolja. A hosszú hullámhosszúságú végén pedig összeolvad a milliméter-tartományba eső mikrohullámú rádió-hullámhosszakkal.
Az infravörös sávot gyakran tovább osztják négy kisebb sávra, melyek határai szintén tetszőlegesen megválaszthatók. Ezek a következők: a közeli infravörös (0,75–3 μm), a közepes infravörös (3–6 μm), a távoli infravörös (6–15 μm) és a szélsőséges infravörös (15–100 μm). Bár a hullámhosszak μm (mikrométer) mértékegységben vannak megadva, más mértékegységek is gyakran használatosak az ebbe a spektrumtartományba eső hullámhossz mérésére, pl. a nanométer (nm) és az Ångström (Å).
Összefüggések a különböző hullámhossz-mértékegységek között:
formula

20.3  Fekete test sugárzása

A fekete test definíció szerint olyan tárgy, amely minden ráeső sugárzást elnyel, függetlenül annak hullámhosszától. A tárgyak által kibocsátott sugárzás esetén látszólagosan téves fekete megnevezésre Kirchhoff fontos törvénye nyújt magyarázatot (lásd Gustav Robert Kirchhoff, 1824–1887), mely kimondja, hogy egy test sugárzáselnyelő képessége arányos a sugárzáskibocsátó képességével.
Graphic

Ábra 20.2  Gustav Robert Kirchhoff (1824–1887)

A feketetest-sugárforrás szerkezete elvben nagyon egyszerű. Egy átlátszatlan, sugárzást elnyelő anyagból készült testben kialakított, izotermikus üreg nyílásán kilépő sugárzás jellemzői csaknem pontosan megegyeznek egy fekete test tulajdonságaival. A tökéletes sugárzást elnyelő test szerkezete a gyakorlatban egy olyan dobozzal valósítható meg, amelyből csak az egyik oldalán kialakított nyíláson léphet ki a fény. Az üregbe belépő sugárzás szétszóródik, majd többszörösen visszaverődve elnyelődik, így csupán végtelenül kicsi mennyisége tud távozni. A nyílással létrehozott feketeség megközelítően egyenlő a fekete testével, és szinte tökéletes valamennyi hullámhosszhoz.
Az ilyen izotermikus üreget és a megfelelő sugárzást kibocsátó testet együttesen üregsugárzónak nevezzük. Az egyenletes hőmérsékletre felfűtött izotermikus üreg feketetest-sugárzást eredményez, melynek jellemzőit kizárólag az üreg hőmérséklete határozza meg. Általában ilyen üregsugárzókat használnak standard referencia hőmérsékletet adó sugárforrásként a termográfiai műszerek, például a FLIR Systems kameráinak kalibrálását végző laboratóriumokban.
Ha a feketetest-sugárzás hőmérséklete meghaladja a 525 °C hőmérsékletet, a sugárzás forrása fokozatosan láthatóvá válik, így a továbbiakban nem látszik feketének. A sugárzó által kibocsátott hő kezdetben vörös színben jelenik meg, majd ahogy a hőmérséklet tovább emelkedik, a színe narancsszínűre vagy sárgára változik. Egy tárgy úgynevezett színhőmérséklete valójában olyan hőmérsékletként definiálható, amelyre a fekete testet fel kellene melegíteni, hogy a sugárzásának a fénybenyomása megegyezzen a figyelembe vett fényforráséval.
Tekintsünk át a fekete test által kibocsátott sugárzást leíró három összefüggést:

20.3.1  Planck-törvény

Graphic

Ábra 20.3  Max Planck (1858–1947)

Max Planck (1858–1947) a következő képlettel írta le a fekete test sugárzásának spektrális eloszlását:
formula
ahol:
Wλb
A fekete test spektrális fajlagos kisugárzása λ hullámhosszon.
c
Fénysebesség = 3 × 108 m/s
h
Planck-féle állandó = 6,6 × 10-34 Joule sec.
k
Boltzmann-féle állandó = 1,4 × 10-23 Joule/K.
T
Fekete test abszolút hőmérséklete (K).
λ
Hullámhossz (μm).
Planck képletét különböző hőmérsékleteken grafikusan megjelenítve egy görbesereget kapunk. Egy adott Planck-görbét követve a spektrális sugárzás értéke λ = 0 esetén nulla, majd gyorsan növekedni kezd, míg eléri maximumértékét λmax hullámhossznál, végül túlhaladva azon, nagyon nagy hullámhosszaknál ismét a nulla értékhez közelít. Minél magasabb a hőmérséklet, annál rövidebb hullámhosszon éri el a görbe a maximumát.
Graphic

Ábra 20.4  fekete test spektrális fajlagos kisugárzása Planck törvénye alapján, különböző abszolút hőmérsékleteken ábrázolva. 1: Spektrális fajlagos kisugárzás (W/cm2 × 103(μm)); 2: Hullámhossz (μm)

20.3.2  Wien eltolódási törvénye

Planck képletét λ szerint deriválva, majd a maximumot meghatározva a következőt kapjuk:
formula
Ez Wien törvénye (lásd Wilhelm Wien, 1864–1928), amely matematikailag fejezi ki azt az általános megfigyelést, hogy a sugárzást kibocsátó test hőmérsékletének növekedésével megjelenő színek vörösről idővel narancssárgára, majd sárgára változnak. A szín hullámhossza megegyezik λmax számított értékével. Adott fekete test hőmérsékletére λmax értéke jó megközelítéssel meghatározható a 3 000/T μm aranyszabály alkalmazásával. Így például egy nagyon forró csillag, mondjuk a Szíriusz (11 000 K), amely kékesfehér fényt bocsát ki, a láthatatlan ultraibolya spektrumon belüli spektrális fajlagos kisugárzás csúcsértékével, 0,27 μm-en sugároz.
Graphic

Ábra 20.5  Wilhelm Wien (1864–1928)

A nap (kb. 6 000 K) sárga fényt bocsát ki, amely kb. 0,5 μm hullámhosszon veszi fel spektrális fajlagos kisugárzásának maximumát, a látható fény spektrumának közepén.
Szobahőmérsékleten (300 K) a fajlagos kisugárzás maximuma 9,7 μm a távoli infravörös tartományban, míg a folyékony nitrogén hőmérsékletén (77 K) az úgyszólván elhanyagolható fajlagos kisugárzás mértékének maximuma 38 μm, a szélsőséges infravörös tartományban jelenik meg.
Graphic

Ábra 20.6  Planck-féle görbék 100 K és 1000 K közötti féllogaritmusos ábrázolással. A pontozott vonal a maximális fajlagos kisugárzás helyét mutatja a Wien eltolódási törvényében leírt hőmérsékleteken. 1: Spektrális fajlagos kisugárzás (W/cm2 (μm)); 2: Hullámhossz (μm).

20.3.3  Stefan-Boltzmann törvény

Planck képletét λ = 0-tól λ = ∞-ig integrálva megkapjuk egy fekete test teljes fajlagos kisugárzását (Wb):
formula
Ez a Stefan-Boltzmann képlet (lásd: Josef Stefan, 1835–1893; Ludwig Boltzmann, 1844–1906), amely kimondja, hogy a fekete test által egységnyi idő alatt kisugárzott teljes energia a test abszolút hőmérsékletének negyedik hatványával arányos. A grafikonon Wb egy adott hőmérséklet esetében a Planck-görbe alatti területet jelöli. Kimutatható, hogy a fajlagos kisugárzás a λ = 0 és λmax közötti intervallumban csupán a teljes kisugárzás 25%-a, ami nagyjából a nap látható fényspektrumon belüli kisugárzásának felel meg.
Graphic

Ábra 20.7  Josef Stefan (1835–1893) és Ludwig Boltzmann (1844–1906)

Stefan-Boltzmann képletét az emberi test által kisugárzott energia kiszámítására felhasználva 300 K hőmérsékletet és kb. 2 m2 külső testfelületet alapul véve 1 kW értéket kapunk. Ez az energiaveszteség hosszú távon nem volna lehetséges, ha nem arra szolgálna, hogy kiegyenlítse a testünk hőmérsékletétől jelentősen nem eltérő környezeti hőmérsékleten a környező felületekről, illetve ruházatunkból érkező, és testünk által elnyelt sugárzást.

20.3.4  Nem fekete test sugárzók

Az eddigiekben a fekete test sugárzókról és a fekete test sugárzásról volt szó. Azonban a valós tárgyak nagyobb hullámhossz-tartományon belül szinte soha nem igazodnak a fent említett törvényekhez – habár bizonyos spektrális intervallumokban megközelíthetik a fekete testek viselkedését. Így például egy bizonyos fajtájú fehér festék látszólag tökéletesen fehének tűnhet a fény látható spektrumában, viszont jól kivehetően szürkének látszhat kb. 2 μm-en, 3 μm felett pedig már szinte fekete.
Három folyamat akadályozhatja meg, hogy a valós tárgy a fekete testhez hasonlóan viselkedjen: a beeső α sugárzás bizonyos hányadának elnyelése, ρ hányadának visszaverése, és τ hányadának áteresztése. Mivel ezek a tényezők többé-kevésbé a hullámhossztól függenek, λ index jelzi, hogy értékük a spektrum függvényében határozható meg. Így:
  • αλ spektrális abszorpció = egy tárgy által elnyelt spektrális fajlagos energia aránya a ráeső sugárzáshoz viszonyítva.
  • ρλ spektrális visszaverődés = egy tárgy által visszavert spektrális fajlagos energia aránya a ráeső sugárzáshoz viszonyítva.
  • τλ spektrális áteresztés = egy tárgy által áteresztett spektrális fajlagos energia aránya a ráeső sugárzáshoz viszonyítva.
E három tényező értékét mindig összegezni kell bármely hullámhossz egészére viszonyítva, amiből a következő összefüggést kapjuk:
formula
Átlátszatlan anyagok esetén τλ = 0, és az összefüggés a következők szerint egyszerűsíthető:
formula
Egy másik tényező, a fajlagos emisszió szükséges egy tárgy által meghatározott hőmérsékleten alkotott fekete test fajlagos kisugárzása ε hányadának meghatározásához. Ebből a következő definíciót kapjuk:
ελ spektrális fajlagos emisszió = egy tárgy által kisugárzott spektrális fajlagos energia és egy fekete test által azonos hőmérsékleten és hullámhosszon kisugárzott spektrális fajlagos energia hányadosa.
Matematikailag ez a tárgy spektrális fajlagos kisugárzásának és a fekete test spektrális fajlagos kisugárzásának arányaként írható le:
formula
Általánosságban elmondható, hogy háromféle sugárforrás létezik, melyeket aszerint különböztethetünk meg, miképpen változik spektrális fajlagos kisugárzásuk a hullámhossz függvényében.
  • Fekete test, ahol ελ = ε = 1
  • Szürke test, ahol ελ = ε = 1-nél kisebb állandó
  • Szelektív sugárzó, ahol ε a hullámhosszal változik
Kirchhoff törvénye szerint minden anyagra igaz, hogy egy test spektrális fajlagos emisszióképessége és spektrális abszorpcióképessége bármely meghatározott hőmérsékleten és hullámhosszon egyenlő. Azaz:
formula
A fentiek alapján átlátszatlan anyag esetén (mivel αλ + ρλ = 1):
formula
Magas fokon polírozott anyagok esetén ελ értéke nullához közelít, így tökéletes fényvisszaverő anyag (pl. tökéletes tükör) esetén:
formula
Szürketest-sugárzó esetén a Stefan-Boltzmann képlet:
formula
Amely kimondja, hogy egy szürke test által kisugárzott teljes energia megegyezik egy fekete test által azonos hőmérsékleten kisugárzott energiának a szürke test ε értékével arányosan csökkentett értékével.
Graphic

Ábra 20.8  Háromfajta sugárzó spektrális fajlagos emissziója. 1: Spektrális fajlagos kisugárzás; 2: Hullámhossz; 3: Fekete test; 4: Szelektív sugárzó; 5: Szürke test.

Graphic

Ábra 20.9  Háromfajta sugárzó spektrális fajlagos emissziója. 1: Spektrális fajlagos emisszió; 2: Hullámhossz; 3: Fekete test; 4: Szürke test; 5: Szelektív sugárzó.

20.4  Infravörös félig átlátszó anyagok

Vegyünk egy nem fémes, félig átlátszó testet – mondjuk egy műanyagból készült vastag, sima lapot. A lap melegítésekor a térfogatán belül keletkező sugárzás utat keres magának a külső felületek felé az anyagon belül, ahol részben elnyelődik. Ezen kívül a felülethez érve bizonyos hányada visszaverődik az anyag belseje felé. A visszavert sugárzás egy része ismét elnyelődik, bizonyos hányada azonban eléri a túlsó felületet, amelyen keresztül legnagyobb része távozik, egy része viszont ismét visszaverődik. Habár az egymást követő visszaverődések egyre gyengébbé válnak, valamennyiüket összegezni kell, ha a lap teljes fajlagos emisszióját keressük. Az eredményül kapott geometriai sorozat összegzésével meghatározható a félig átlátszó lap tényleges fajlagos emissziója:
formula
Ha a lap átlátszatlan, a fenti képletet az alábbi egyszerű képlet váltja fel:
formula
Az utolsó összefüggés rendkívül kényelmes, mivel a fajlagos emisszió közvetlen mérése helyett gyakran elegendő megmérni a visszaverődést.

21  A mérési képlet

Mint korábban már említettük, tárgy megtekintésekor a kamera nem csak magából a tárgyból származó sugárzást érzékeli. Összegyűjti a környezetből származó és a tárgy felületéről visszaverődő sugárzást is. A kétféle sugárzást némileg csillapítja a mérés útvonalában lévő légköri atmoszféra. Mindehhez harmadikként hozzájön még magának a légköri atmoszférának a sugárzása.
Az eddigiekben bemutatott és az alábbi ábrán illusztrált mérési helyzet valósághűen tükrözi a tényleges helyzetet. A figyelmen kívül hagyott tényezők közül megemlíthető például a napsugárzásból származó légköri fényszóródás, vagy a látómezőn kívül eső forrásokból származó intenzív sugárzás. Az ilyen zavaró hatások mennyisége nehezen határozható meg, azonban ezek szerencsére többnyire elég kicsik, ezért figyelmen kívül hagyhatók. Amennyiben mégsem lennének elhanyagolhatók, akkor a mérési konfigurációból adódóan valószínűleg nyilvánvaló a zavaró hatás, legalábbis a képzett szem számára. Ilyenkor a kamera kezelője köteles megváltoztatni a mérési helyzetet úgy, hogy a zavar elkerülhető legyen, például a nézetirány megváltoztatásával, az intenzív sugárforrások árnyékolásával, stb.
A fent leírtak alapján a következő ábrából levezethető a képlet, mellyel a kamera kalibrált kimeneti értékéből kiszámítható a tárgy hőmérséklete.
Graphic

Ábra 21.1  Átlagos termográfiai mérési helyzet vázlatos bemutatása.1: Környezet; 2: Tárgy; 3: Atmoszféra; 4: Kamera

Tegyük fel, hogy a fekete testből származó és a kamera által észlelt W hőmérsékletű Tsource sugárzási energia rövid távolságon a kamera Usource kimeneti jelét generálja, amely egyenesen arányos a bemeneti energiával (lineáris kamera). Ebben az esetben (1. egyenlet):
formula
vagy egyszerűsítve:
formula
ahol C állandó.
Ha a forrás ε fajlagos kisugárzású szürketest, akkor a fogadott sugárzás ebből adódóan εWsource.
Ebből már meghatározható a háromféle érzékelt sugárzási energia:
Ebből meghatározható az összes fogadott sugárzási energia (2 egyenlet):
formula
Szorozzuk meg mindkét értéket az 1. egyenlet C állandójával, és helyettesítsük be a CW szorzatokat ugyanennek az egyenletnek a megfelelő U értékével, így a következőket kapjuk eredményül (3. egyenlet):
formula
A 3. egyenletet megoldva megkapjuk Uobj értékét (4. egyenlet):
formula
Minden FLIR Systems termográfiai berendezés ezt az általános mérési képletet használja. A képletben szereplő feszültségértékek:

Táblázat 21.1  Feszültségértékek

Uobj
Kamera számított kimeneti feszültsége Tobj hőmérsékletű fekete test esetén, vagyis a tárgy keresett valós hőmérsékletére közvetlenül átszámítható feszültség.
Utot
A kamerának a konkrét esetben mért kimeneti feszültsége.
Urefl
Kamera elméleti kimeneti feszültsége Trefl fekete test esetén, a kalibrációnak megfelelően.
Uatm
Kamera elméleti kimeneti feszültsége Tatm fekete test esetén, a kalibrációnak megfelelően.
A kezelőnek egy sor paraméterértéket meg kell adnia a számításhoz. Ezek a következők:
  • a tárgy fajlagos kisugárzása ε,
  • a relatív páratartalom,
  • Tatm
  • tárgy távolsága (Dobj)
  • tárgy környezetének (tényleges) hőmérséklete vagy a visszavert környezeti hőmérséklet Trefl, és
  • az atmoszféra hőmérséklete Tatm
Ez a feladat néha komoly akadályokat jelenthet a kezelő számára, mivel rendszerint nem könnyű meghatározni a konkrét esetben a pontos fajlagos kisugárzást és az atmoszféra hővezető képességét. A két hőmérséklet általában kevesebb gondot okoz, ha a környezetben nincsenek nagyméretű, intenzív sugárforrások.
Ebben az összefüggésben természetesen felmerül a kérdés, hogy mennyire fontos a fenti paraméterek valós értékének az ismerete? Lehet, hogy mégis célszerű már most foglalkozni ezzel a problémával, különböző mérési eseteket megvizsgálva, és a háromféle sugárzás viszonylagos nagyságrendjét összehasonlítva. Ebből már következtetni lehet arra, mikor és mely paraméterek helyes értékének használatára van szükség.
Az alábbi ábrák a háromféle sugárzás viszonylagos nagyságrendjét mutatják három különböző tárgyhőmérséklet, kétféle fajlagos kisugárzás és két spektrumtartomány mellett: Ezek a RH és az HH. A fennmaradó paraméterek állandó értékei:
  • τ = 0,88
  • Trefl = +20 °C
  • Tatm = +20 °C
Az alacsony tárgyhőmérsékletek mérése nyilvánvalóan kritikusabb, mint a magas hőmérsékleteké, mivel a ‘zavaró’ sugárforrások sokkal erősebbek, mint az első esetben. Ha ezen kívül a tárgy fajlagos kisugárzása is alacsony, még ennél is bonyolultabb a helyzet.
Végezetül arra a kérdésre kell választ találnunk, hogy megengedhető-e a kalibrációs görbe használata a legmagasabb kalibrációs pont felett, amit extrapolálásnak nevezünk. Tételezzünk fel, hogy egy adott mérésnél Utot = 4,5 V. A kamera legmagasabb kalibrációs pontja 4,1 V nagyságú volt, amely értéket a kezelő nem ismeri. Így tulajdonképpen a kalibrációs görbe extrapolálását hajtjuk végre a 4,5 V hőmérsékletre való átszámításával, még akkor is, ha a tárgy fekete test volt, vagyis Uobj = Utot.
Feltételezzük most, hogy a tárgy nem fekete, fajlagos kisugárzása 0,75 és hogy hővezető képessége 0,92. Feltételezzük azt is, hogy a 4. egyenlet két második értékének összege 0,5 V. Az Uobj 4. egyenlettel kiszámított értéke ebben az esetben Uobj = 4,5 / 0,75 / 0,92 – 0,5 = 6,0. Ez igencsak szélsőséges extrapolálás, különös tekintettel arra, hogy a videoerősítő 5 V-ra korlátozhatja a kimeneti feszültséget! Azonban megjegyzendő, hogy a kalibrációs görbe alkalmazása elméleti folyamat, ahol nem léteznek elektronikai vagy egyéb korlátozások. Abból indulunk ki, hogy ha a kamerára nem lennének érvényben jelkorlátozások, és ha jóval 5 V alá lenne kalibrálva, akkor az eredményül kapott görbe nagyon hasonló lenne a 4,1 V-ra extrapolált valós görbéhez, feltéve, hogy a kalibrálási algoritmus a sugárzás fizikáján alapult, ahogyan a FLIR Systems algoritmus esetében. Természetesen az ilyen extrapolálásoknak határt kell szabni.
Graphic

Ábra 21.2  A sugárzási források viszonylagos nagyságrendjei változó mérési feltételek esetén (SW kamera). 1: Tárgyhőmérséklet; 2: Fajlagos kisugárzás; Obj: Tárgy sugárzása; Refl: Visszavert sugárzás; Atm: Légkör sugárzása. Állandó paraméterek: τ = 0,88; Trefl = 20 °C; Tatm = 20 °C.

Graphic

Ábra 21.3  A sugárzási források viszonylagos nagyságrendjei változó mérési feltételek esetén (LW kamera). 1: Tárgyhőmérséklet; 2: Fajlagos kisugárzás; Obj: Tárgy sugárzása; Refl: Visszavert sugárzás; Atm: Légkör sugárzása. Állandó paraméterek: τ = 0,88; Trefl = 20 °C; Tatm = 20 °C.

22  Fajlagos emissziók táblázatai

Ez a szakasz az infravörös szakirodalomból, valamint a FLIR Systems által végzett mérésekből származó fajlagos emissziók összeállítását mutatja be.

22.1  Referenciák

22.2  Táblázatok

Táblázat 22.1  T: Teljes spektrum; RH: 2–5 µm; HH: 8–14 µm, Lamb-hullám: 6,5–20 µm; 1: Anyag; 2: Specifikáció; 3: Hőmérséklet °C-ban; 4: Spektrum; 5: Fajlagos emisszió: 6: Referencia

1

2

3

4

5

6

3M type 35
Vinil szigetelőszalag (több színben)
< 80
HH
≈ 0,96
13
3M type 88
Fekete vinil szigetelőszalag
< 105
HH
≈ 0,96
13
3M type 88
Fekete vinil szigetelőszalag
< 105
MW
< 0,96
13
3M type Super 33+
Fekete vinil szigetelőszalag
< 80
HH
≈ 0,96
13
Ablaküveg (úsztatott üveg)
nem bevont
20
HH
0,97
14
Agyag
égetett
70
T
0,91
1
Alumínium
cserzett, erősen
17
RH
0,83-0,94
5
Alumínium
eloxált lemez
100
T
0,55
2
Alumínium
eloxált, fekete, matt
70
RH
0,67
9
Alumínium
eloxált, fekete, matt
70
HH
0,95
9
Alumínium
eloxált, világosszürke, matt
70
RH
0,61
9
Alumínium
eloxált, világosszürke, matt
70
HH
0,97
9
Alumínium
fólia
27
10 µm
0,04
3
Alumínium
fólia
27
3 µm
0,09
3
Alumínium
HNO3-ba mártott, lap
100
T
0,05
4
Alumínium
lemez, 4 darab eltérő karcolású minta
70
RH
0,05-0,08
9
Alumínium
lemez, 4 darab eltérő karcolású minta
70
HH
0,03-0,06
9
Alumínium
oxidált, erősen
50-500
T
0,2-0,3
1
Alumínium
polírozott
50–100
T
0,04-0,06
1
Alumínium
polírozott lap
100
T
0,05
4
Alumínium
polírozott, lemez
100
T
0,05
2
Alumínium
vákuumban felhordott
20
T
0,04
2
Alumínium
átvételkori állapotban, lap
100
T
0,09
4
Alumínium
átvételkori állapotban, lemez
100
T
0,09
2
Alumínium
érdes felület
20-50
T
0,06-0,07
1
Alumínium
érdesített
27
10 µm
0,18
3
Alumínium
érdesített
27
3 µm
0,28
3
Alumínium
öntvény, fúvatással tisztított
70
RH
0,47
9
Alumínium
öntvény, fúvatással tisztított
70
HH
0,46
9
Alumínium-bronz
 
20
T
0,60
1
Alumínium-hidroxid
por
 
T
0,28
1
Alumínium-oxid
aktivált, por
 
T
0,46
1
Alumínium-oxid
tiszta, por (alumina)
 
T
0,16
1
Arany
polírozott
130
T
0,018
1
Arany
polírozott, erősen
100
T
0,02
2
Arany
polírozott, finoman
200-600
T
0,02-0,03
1
Aszfalt burkolat
 
4
Lamb-hullám
0,967
8
Azbeszt
padlólap
35
RH
0,94
7
Azbeszt
pala
20
T
0,96
1
Azbeszt
papír
40-400
T
0,93-0,95
1
Azbeszt
por
 
T
0,40-0,60
1
Azbeszt
szövet
 
T
0,78
1
Azbeszt
tábla
20
T
0,96
1
Beton
 
20
T
0,92
2
Beton
közlekedő
5
Lamb-hullám
0,974
8
Beton
száraz
36
RH
0,95
7
Beton
érdes
17
RH
0,97
5
Bronz
foszfor-bronz
70
RH
0,08
9
Bronz
foszfor-bronz
70
HH
0,06
9
Bronz
polírozott
50
T
0,1
1
Bronz
por
 
T
0,76-0,80
1
Bronz
porózus, érdes
50-150
T
0,55
1
Bőr
cserzett
 
T
0,75-0,80
1
Bőr
emberi
32
T
0,98
2
Cink
400°C-on oxidált
400
T
0,11
1
Cink
lemez
50
T
0,20
1
Cink
oxidált felület
1000-1200
T
0,50-0,60
1
Cink
polírozott
200-300
T
0,04-0,05
1
Cserép
mázas
17
RH
0,94
5
Ebonit
   
T
0,89
1
Ezüst
polírozott
100
T
0,03
2
Ezüst
tiszta, polírozott
200-600
T
0,02-0,03
1
Fa
 
17
RH
0,98
5
Fa
 
19
Lamb-hullám
0,962
8
Fa
darált
 
T
0,5-0,7
1
Fa
fehér, matt
20
T
0,7-0,8
1
Fa
fenyő, 4 különböző minta
70
RH
0,67-0,75
9
Fa
fenyő, 4 különböző minta
70
HH
0,81-0,89
9
Fa
gyalult
20
T
0,8-0,9
1
Fa
gyalult tölgy
20
T
0,90
2
Fa
gyalult tölgy
70
RH
0,77
9
Fa
gyalult tölgy
70
HH
0,88
9
Fa
lemezelt tábla, kezeletlen
20
RH
0,83
6
Fa
lemezelt tábla, sima, száraz
36
RH
0,82
7
Faforgácslemez
kezeletlen
20
RH
0,90
6
Festék
8 különböző színben és minőségben
70
RH
0,88-0,96
9
Festék
8 különböző színben és minőségben
70
HH
0,92-0,94
9
Festék
Alumínium, különböző korú
50–100
T
0,27-0,67
1
Festék
kadmiumsárga
 
T
0,28-0,33
1
Festék
kobaltkék
 
T
0,7-0,8
1
Festék
krómzöld
 
T
0,65-0,70
1
Festék
olaj
17
RH
0,87
5
Festék
olaj, fekete fényes
20
RH
0,92
6
Festék
olaj, fekete sima
20
RH
0,94
6
Festék
olaj, különböző színekben
100
T
0,92-0,96
1
Festék
olaj, szürke fényes
20
RH
0,96
6
Festék
olaj, szürke sima
20
RH
0,97
6
Festék
olajalapú, átlagosan 16 színű
100
T
0,94
2
Festék
plasztikus, fehér
20
RH
0,84
6
Festék
plasztikus, fekete
20
RH
0,95
6
Gipsz
 
20
T
0,8-0,9
1
Gránit
polírozott
20
Lamb-hullám
0,849
8
Gránit
érdes
21
Lamb-hullám
0,879
8
Gránit
érdes, 4 különböző minta
70
RH
0,95-0,97
9
Gránit
érdes, 4 különböző minta
70
HH
0,77-0,87
9
Gumi
kemény
20
T
0,95
1
Gumi
puha, szürke, érdes
20
T
0,95
1
Habarcs
 
17
RH
0,87
5
Habarcs
száraz
36
RH
0,94
7
Homok
   
T
0,60
1
Homok
 
20
T
0,90
2
Homokkő
polírozott
19
Lamb-hullám
0,909
8
Homokkő
érdes
19
Lamb-hullám
0,935
8
Horganyzott vas
erősen oxidált
70
RH
0,64
9
Horganyzott vas
erősen oxidált
70
HH
0,85
9
Horganyzott vas
lemez
92
T
0,07
4
Horganyzott vas
lemez, fényesített
30
T
0,23
1
Horganyzott vas
lemez, oxidált
20
T
0,28
1
Hó: Lásd víz
         
Jég: Lásd víz
         
Korund
durva szemcséjű
80
T
0,85
1
Krylon Ultra-sima fekete 1602
Sima fekete
Szobahőmérséklet: max. 175
HH
≈ 0,96
12
Krylon Ultra-sima fekete 1602
Sima fekete
Szobahőmérséklet: max. 175
MW
≈ 0,97
12
Króm-nikkel
hengerelt
700
T
0,25
1
Króm-nikkel
homokfúvott
700
T
0,70
1
Króm-nikkel
huzal, oxidált
50-500
T
0,95-0,98
1
Króm-nikkel
huzal, tiszta
50
T
0,65
1
Króm-nikkel
huzal, tiszta
500-1000
T
0,71-0,79
1
Krómium
polírozott
50
T
0,10
1
Krómium
polírozott
500-1000
T
0,28-0,38
1
Kátrány
   
T
0,79-0,84
1
Kátrány
papír
20
T
0,91-0,93
1
Lakk
3 színben alumíniumra permetezve
70
RH
0,50-0,53
9
Lakk
3 színben alumíniumra permetezve
70
HH
0,92-0,94
9
Lakk
Alumínium érdes felületen
20
T
0,4
1
Lakk
bakelit
80
T
0,83
1
Lakk
fehér
100
T
0,92
2
Lakk
fehér
40–100
T
0,8-0,95
1
Lakk
fekete, csillogó, vasra permetezve
20
T
0,87
1
Lakk
fekete, matt
100
T
0,97
2
Lakk
fekete, matt
40–100
T
0,96-0,98
1
Lakk
hőálló
100
T
0,92
1
Lakk
sima
20
RH
0,93
6
Lakk
tölgyparketta padlón
70
RH
0,90
9
Lakk
tölgyparketta padlón
70
HH
0,90-0,93
9
Magnézium
 
22
T
0,07
4
Magnézium
 
260
T
0,13
4
Magnézium
 
538
T
0,18
4
Magnézium
polírozott
20
T
0,07
2
Magnéziumpor
   
T
0,86
1
Molibdénum
 
1500-2200
T
0,19-0,26
1
Molibdénum
 
600-1000
T
0,08-0,13
1
Molibdénum
szál
700-2500
T
0,1-0,3
1
Mész
   
T
0,3-0,4
1
Műanyag
poliuretán szigetelőlemez
70
HH
0,55
9
Műanyag
poliuretán szigetelőlemez
70
RH
0,29
9
Műanyag
PVC, műpadló, matt, strukturált
70
RH
0,94
9
Műanyag
PVC, műpadló, matt, strukturált
70
HH
0,93
9
Műanyag
üvegszálas laminát (nyomtatott áramköri kártya)
70
RH
0,94
9
Műanyag
üvegszálas laminát (nyomtatott áramköri kártya)
70
HH
0,91
9
Nextel Velvet 811-21, fekete
Sima fekete
-60-150
HH
> 0.97
10 és 11
Nikkel
600°C hőmérsékleten oxidált
200-600
T
0,37-0,48
1
Nikkel
elektrolitikus
22
T
0,04
4
Nikkel
elektrolitikus
260
T
0,07
4
Nikkel
elektrolitikus
38
T
0,06
4
Nikkel
elektrolitikus
538
T
0,10
4
Nikkel
fényes matt
122
T
0,041
4
Nikkel
galvanizált vason, nem polírozott
20
T
0,11-0,40
1
Nikkel
galvanizált vason, nem polírozott
22
T
0,11
4
Nikkel
galvanizált vason, polírozott
22
T
0,045
4
Nikkel
galvanizált, polírozott
20
T
0,05
2
Nikkel
huzal
200-1000
T
0,1-0,2
1
Nikkel
kereskedelmi forgalomban kapható tiszta, polírozott
100
T
0,045
1
Nikkel
kereskedelmi forgalomban kapható tiszta, polírozott
200-400
T
0,07-0,09
1
Nikkel
oxidált
1227
T
0,85
4
Nikkel
oxidált
200
T
0,37
2
Nikkel
oxidált
227
T
0,37
4
Nikkel
polírozott
122
T
0,045
4
Nikkel-oxid
 
1000-1250
T
0,75-0,86
1
Nikkel-oxid
 
500-650
T
0,52-0,59
1
Olaj, kenő-
0,025 mm-es film
20
T
0,27
2
Olaj, kenő-
0,050 mm-es film
20
T
0,46
2
Olaj, kenő-
0,125 mm-es film
20
T
0,72
2
Olaj, kenő-
Ni-bázisú film: csak Ni-bázis
20
T
0,05
2
Olaj, kenő-
vastag bevonat
20
T
0,82
2
Papír
4 különböző színben
70
RH
0,68-0,74
9
Papír
4 különböző színben
70
HH
0,92-0,94
9
Papír
fehér
20
T
0,7-0,9
1
Papír
fehér kötött
20
T
0,93
2
Papír
fehér, 3 különböző fényességben
70
RH
0,76-0,78
9
Papír
fehér, 3 különböző fényességben
70
HH
0,88-0,90
9
Papír
fekete
 
T
0,90
1
Papír
fekete lakkbevonattal
 
T
0,93
1
Papír
fekete, matt
 
T
0,94
1
Papír
fekete, matt
70
RH
0,86
9
Papír
fekete, matt
70
HH
0,89
9
Papír
kék, sötét
 
T
0,84
1
Papír
piros
 
T
0,76
1
Papír
sárga
 
T
0,72
1
Papír
zöld
 
T
0,85
1
Platina
 
100
T
0,05
4
Platina
 
1000-1500
T
0,14-0,18
1
Platina
 
1094
T
0,18
4
Platina
 
17
T
0,016
4
Platina
 
22
T
0,03
4
Platina
 
260
T
0,06
4
Platina
 
538
T
0,10
4
Platina
huzal
1400
T
0,18
1
Platina
huzal
50-200
T
0,06-0,07
1
Platina
huzal
500-1000
T
0,10-0,16
1
Platina
szalag
900-1100
T
0,12-0,17
1
Platina
tiszta, polírozott
200-600
T
0,05-0,10
1
Porcelán
fehér, csillogó
 
T
0,70-0,75
1
Porcelán
mázas
20
T
0,92
1
Rostlemez
forgácslemez
70
RH
0,77
9
Rostlemez
forgácslemez
70
HH
0,89
9
Rostlemez
kemény, kezeletlen
20
RH
0,85
6
Rostlemez
porózus, kezeletlen
20
RH
0,85
6
Rostlemez
sajtolt farost
70
RH
0,75
9
Rostlemez
sajtolt farost
70
HH
0,88
9
Rozsdamentes acél
18-8-as típus, 800°C hőmérsékleten oxidált
60
T
0,85
2
Rozsdamentes acél
18-8-as típus, polírozott
20
T
0,16
2
Rozsdamentes acél
hengerelt
700
T
0,45
1
Rozsdamentes acél
homokfúvott
700
T
0,70
1
Rozsdamentes acél
lemez, kezeletlen, kissé karcolt
70
RH
0,30
9
Rozsdamentes acél
lemez, kezeletlen, kissé karcolt
70
HH
0,28
9
Rozsdamentes acél
lemez, polírozott
70
RH
0,18
9
Rozsdamentes acél
lemez, polírozott
70
HH
0,14
9
Rozsdamentes acél
ötvözet, 8% Ni, 18% Cr
500
T
0,35
1
Réz
elektrolitikus, finoman polírozott
80
T
0,018
1
Réz
elektrolitikus, polírozott
-34
T
0,006
4
Réz
feketére oxidált
 
T
0,88
1
Réz
kapart
27
T
0,07
4
Réz
kereskedelmi forgalomban kapható, fényesített
20
T
0,07
1
Réz
olvasztott
1100-1300
T
0,13-0,15
1
Réz
oxidált
50
T
0,6-0,7
1
Réz
oxidált, erősen
20
T
0,78
2
Réz
oxidált, fekete
27
T
0,78
4
Réz
polírozott
50–100
T
0,02
1
Réz
polírozott
100
T
0,03
2
Réz
polírozott, kereskedelmi forgalomban kapható
27
T
0,03
4
Réz
polírozott, mechanikusan
22
T
0,015
4
Réz
tiszta, finoman megmunkált felület
22
T
0,008
4
Réz-dioxid
por
 
T
0,84
1
Réz-oxid
vörös, por
 
T
0,70
1
Salak
bojler
0–100
T
0,97-0,93
1
Salak
bojler
1400-1800
T
0,69-0,67
1
Salak
bojler
200-500
T
0,89-0,78
1
Salak
bojler
600-1200
T
0,76-0,70
1
Stukkó
érdes, mész
10-90
T
0,91
1
Styrofoam
szigetelés
37
RH
0,60
7
Szén
faszénpor
 
T
0,96
1
Szén
grafit, reszelt felület
20
T
0,98
2
Szén
grafitpor
 
T
0,97
1
Szén
gyertyakorom
20
T
0,95
2
Szén
lámpakorom
20-400
T
0,95-0,97
1
Szövet
fekete
20
T
0,98
1
Sárgaréz
600°C hőmérsékleten oxidált
200-600
T
0,59-0,61
1
Sárgaréz
80-as szemcseméretű csiszolóvászonnal csiszolt
20
T
0,20
2
Sárgaréz
lemez, csiszolva megmunkált
20
T
0,2
1
Sárgaréz
lemez, hengerelt
20
T
0,06
1
Sárgaréz
matt, elhomályosított
20-350
T
0,22
1
Sárgaréz
oxidált
100
T
0,61
2
Sárgaréz
oxidált
70
RH
0,04-0,09
9
Sárgaréz
oxidált
70
HH
0,03-0,07
9
Sárgaréz
polírozott
200
T
0,03
1
Sárgaréz
polírozott, erősen
100
T
0,03
2
Talaj
száraz
20
T
0,92
2
Talaj
vízzel telített
20
T
0,95
2
Tapéta
finommintázatú, piros
20
RH
0,90
6
Tapéta
finommintázatú, világosszürke
20
RH
0,85
6
Titánium
540°C-on oxidált
1000
T
0,60
1
Titánium
540°C-on oxidált
200
T
0,40
1
Titánium
540°C-on oxidált
500
T
0,50
1
Titánium
polírozott
1000
T
0,36
1
Titánium
polírozott
200
T
0,15
1
Titánium
polírozott
500
T
0,20
1
Tégla
alumina
17
RH
0,68
5
Tégla
Dinasztégla (szilika), mázas, érdes
1100
T
0,85
1
Tégla
Dinasztégla (szilika), mázatlan, érdes
1000
T
0,80
1
Tégla
Dinasztégla (szilika), tűzálló
1000
T
0,66
1
Tégla
falazat
35
RH
0,94
7
Tégla
falazat, burkolt
20
T
0,94
1
Tégla
samott
1000
T
0,75
1
Tégla
samott
1200
T
0,59
1
Tégla
samott
20
T
0,85
1
Tégla
sillimanit, 33% SiO2, 64% Al2O3
1500
T
0,29
1
Tégla
szilícium-dioxid, 95% SiO2
1230
T
0,66
1
Tégla
tűzálló tégla
17
RH
0,68
5
Tégla
tűzálló, erősen sugárzó
500-1000
T
0,8-0,9
1
Tégla
tűzálló, korund
1000
T
0,46
1
Tégla
tűzálló, magnezit
1000-1300
T
0,38
1
Tégla
tűzűlló, gyengén sugárzó
500-1000
T
0,65-0,75
1
Tégla
vízálló
17
RH
0,87
5
Tégla
vörös, általános
20
T
0,93
2
Tégla
vörös, érdes
20
T
0,88-0,93
1
Tégla
általános
17
RH
0,86-0,81
5
Vakolat
 
17
RH
0,86
5
Vakolat
gipszkartonlemez, kezeletlen
20
RH
0,90
6
Vakolat
érdes bevonat
20
T
0,91
2
Vas és acél
csillogó oxidréteg, lemez,
20
T
0,82
1
Vas és acél
csillogó, mart
150
T
0,16
1
Vas és acél
csiszolt lemez
950-1100
T
0,55-0,61
1
Vas és acél
elektrolitikus
100
T
0,05
4
Vas és acél
elektrolitikus
22
T
0,05
4
Vas és acél
elektrolitikus
260
T
0,07
4
Vas és acél
elektrolitikus, finoman polírozott
175-225
T
0,05-0,06
1
Vas és acél
erősen oxidált
50
T
0,88
1
Vas és acél
erősen oxidált
500
T
0,98
1
Vas és acél
erősen rozsdás lemez
20
T
0,69
2
Vas és acél
frissen csiszolva megmunkált
20
T
0,24
1
Vas és acél
hengerelt lemez
50
T
0,56
1
Vas és acél
hengerelt, frissen
20
T
0,24
1
Vas és acél
hidegen hengerelt
70
RH
0,20
9
Vas és acél
hidegen hengerelt
70
HH
0,09
9
Vas és acél
megmunkált, finoman polírozott
40-250
T
0,28
1
Vas és acél
melegen hengerelt
130
T
0,60
1
Vas és acél
melegen hengerelt
20
T
0,77
1
Vas és acél
oxidált
100
T
0,74
4
Vas és acél
oxidált
100
T
0,74
1
Vas és acél
oxidált
1227
T
0,89
4
Vas és acél
oxidált
125-525
T
0,78-0,82
1
Vas és acél
oxidált
200
T
0,79
2
Vas és acél
oxidált
200-600
T
0,80
1
Vas és acél
polírozott
100
T
0,07
2
Vas és acél
polírozott
400-1000
T
0,14-0,38
1
Vas és acél
polírozott lemez
750-1050
T
0,52-0,56
1
Vas és acél
rozsdavörös, lemez
22
T
0,69
4
Vas és acél
rozsdás, erősen
17
RH
0,96
5
Vas és acél
rozsdás, vörös
20
T
0,69
1
Vas és acél
vörös rozsdával borított
20
T
0,61-0,85
1
Vas és acél
érdes, sima felület
50
T
0,95-0,98
1
Vas, öntött
600°C hőmérsékleten oxidált
200-600
T
0,64-0,78
1
Vas, öntött
folyadék
1300
T
0,28
1
Vas, öntött
géppel megmunkált
800-1000
T
0,60-0,70
1
Vas, öntött
megmunkálatlan
900-1100
T
0,87-0,95
1
Vas, öntött
oxidált
100
T
0,64
2
Vas, öntött
oxidált
260
T
0,66
4
Vas, öntött
oxidált
38
T
0,63
4
Vas, öntött
oxidált
538
T
0,76
4
Vas, öntött
polírozott
200
T
0,21
1
Vas, öntött
polírozott
38
T
0,21
4
Vas, öntött
polírozott
40
T
0,21
2
Vas, öntött
öntecsek
1000
T
0,95
1
Vas, öntött
öntvény
50
T
0,81
1
Volfrám
 
1500-2200
T
0,24-0,31
1
Volfrám
 
200
T
0,05
1
Volfrám
 
600-1000
T
0,1-0,16
1
Volfrám
szál
3300
T
0,39
1
Víz
>0,1 mm vastagságú réteg
0–100
T
0,95-0,98
1
Víz
desztillált
20
T
0,96
2
Víz
 
T
0,8
1
Víz
-10
T
0,85
2
Víz
jég, sima
-10
T
0,96
2
Víz
jég, sima
0
T
0,97
1
Víz
jég, vastag zúzmarával borítva
0
T
0,98
1
Víz
jégkristályok
-10
T
0,98
2
Vörös ólom
 
100
T
0,93
4
Vörös ólom, por
 
100
T
0,93
1
Zománc
 
20
T
0,9
1
Zománc
lakk
20
T
0,85-0,95
1
Ólom
200°C hőmérsékleten oxidált
200
T
0,63
1
Ólom
csillogó
250
T
0,08
1
Ólom
nem oxidált, polírozott
100
T
0,05
4
Ólom
oxidált, szürke
20
T
0,28
1
Ólom
oxidált, szürke
22
T
0,28
4
Ón
fényezett
20-50
T
0,04-0,06
1
Ón
ónozott acéllemez
100
T
0,07
2
Ónozott vas
lemez
24
T
0,064
4